Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Érzelem, élet és -mód a családban - V. László Zsófia: Aszód, Szeged, Genf. Egy középosztálybeli magyar lány neveltetésének állomásai
ge római katolikus és izraelita volt, viszont első évben egy német, második évben egy román lány kivételével valamennyien magyar anyanyelvűek voltak. Mindkét évben fele-fele arányban jártak az osztályba helyiek, illetve vidékiek, de Margitnál talán csak egy győri és egy budapesti osztálytársa érkezett messzebbről.45 A szülők foglalkozására nézve a szegedi értesítő az aszódinál részletesebb és a jövedelmi viszonyokra nézve beszédesebb statisztikát közölt. A legnépesebb csoportot a köztisztviselők jelentették 28 százalékkal, ahova Kuzma Gyula is tartozott. Őket számban a kiskereskedők (22 százalék) és az értelmiségiek, illetve a magánzók (11-15 százalék) követték, de magántisztviselők, sőt nagybirtokosok, nagyiparosok és nagykereskedők gyermekei is voltak Kuzma Margit osztálytársai között.46 Margit tehát Szegeden közelebb maradt szüleihez, akik időnként meg is látogatták, és egy jóval nagyobb város nagyobb közösségébe került. Evangélikus vallásával kisebbségbe szorult ugyan, de társadalmi állása a többségének felelt meg, akárcsak az előző intézményben. A szegedi iskola drágább volt az aszódinál: az internátus éves költsége teljes ellátással 600 korona volt, amihez 60 koronás tandíj, 20 korona orvosi díj, 10 korona fel45 A Szegedi Magy. Kir. Állami Felsőbb Leányiskola értesítője az 1901-1902-diki tanévről. 5. évf. Közli: Dr. Czlmer Károly igazgató. Szeged, Engel Lajos Könyv- és Kőnyomdája, 1902. (A továbbiakban: Értesülő, 1902.) 69-71. old.; Értesítő 1903. 38-43. old. 46 Értesítő, 1902. 72. old.; Értesítő, 1903. 38-43. old. 47 Értesítő, 1902. 96. old. 48 Müller Ildikó: Kísérlet a nők középiskolai vételi díj járult, valamint 4 korona a nyomtatványokra. A zongoraleckék évi 100 koronába kerültek és külön kellett fizetni az írószerekre, a kézimunka alapanyagára, az uszodabelépőre és táncórákra. így az éves költség már 800 korona fölé emelkedett.47 A neveltetés dilemmái A családnak azonban ambiciózusabb elképzelései voltak Margittal kapcsolatban, mint a felsőbb leányiskola elvégzése. Ez a polgári iskolánál szélesebb körű általános műveltséget nyújtott ugyan, de gyakorlati oktatást nem adott, és nem készített fel semmilyen kenyérkereső pályára.48 Pedig ezt a célt az apa világosan megfogalmazta Margitot szorgalmas tanulásra biztató levelében: „A gyakorlat teszi a mestert, gyakoroljad tehát elsősorban és leginkább azt, amit legnehezebb leküzdeni, hogy a tanultaknak - ha kell - hasznát vehessed, és az élet küzdelmeire jól felfegyverkezve diadalmasan vívjad meg azt a harcot, amelynek eredménye = önfáradsággal szerzett független élet.”49 Erre az itthoni képzésben lehetőséget nyújtott volna a tanítónőképző, óvónőképző vagy valamely kereskedelmi tanfolyam, de ezeket talán rangon képzésének megszervezésére: a budapesti állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium. In: Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon a 19. század elejétől a 20. század közepéig. Szerk.: Kövér György. Századvég, Bp., 2006. (A továbbiakban: Müller.) 682-684. old. 49 BFL XIII.26 8. doboz Kuzma Gyula levele Kuzma Margitnak, 1903. november 18. 91
