Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Fővárosi magántörténelem - Horváth J. András: Lesz-e múltad Kovács János? – személyes magániratok Budapest Főváros Levéltárában
nyeként - máig a különféle hatalmi tényezőkhöz való szoros kötődés, a ma már meghatározó kulturális szempontot megelőző időszakokban domináns jogbiztosító megfontolások, általánosságban az iratlétrehozói érdek elsődlegessége határozza meg. Mivel azonban a különféle közhatalmi szervezetek egyre kevésbé határozzák meg az átlagember életfeltételeit a korábbiak szerinti módon (demokratizálódási folyamatok, szubszidiaritás elvének érvényesülése, közfeladatok elkerülése a közhatalmi szervektől), némely levéltáros fölvetette, hogy itt lenne az ideje a gyűjtőtevékenységet is jelentősebb mértékben a civil szféra irányába, mi több, a magánszemély élettevékenységét közvetlenebbül érintő területekre terjeszteni ki. „Makroértékelés”, „dokumentációs stratégia”, „totális levéltár” — ezen megjelölésű kezdeményezések közös nevezőjeként az iratgyűjtésnekés iratértékelésnek hatalmi alapról társadalmi alapra való áthelyezése, ilyen jellegű váltás igénye jelölhető meg.5 A gyűjtőtevékenység módszertana körül a hetvenes években elkezdődött vita ma is zajlik, bár kétségtelen, a kilencvenes évektől berobbanó informatikai paradigmavál5 Vö.: Booms, Hans: Society and the Formation of a Documentary Heritage: Issues in the Appraisal of Archival Sources.Archivaria, (24) 1987. 69-107. old.; Craig, Barbara L: The Archivist as Planner and Poet: Thoughts on the Larger Issues of Appraisal for Acquisition. Archivaria, (51) 2001. 175-176. skk. old.; Kaplan, Elisabeth: ’Many Paths to Partial Truths': Archives, Anthropology, and the Power of Representation. Archival Science, (2) 2002. 209-229. old.; Pollard, Riva A.: The appraisal of personal papers: a critical literature review .Archivaria, (52) 2001.136-150. old.; Conrad, Horst: Die kommunale und private Archivpflege in Westfalen in Gegenwart und tás némileg háttérbe szorította ezt a polémiát. A főként Hans Booms német, Terry Cook kanadai és Helen W. Samuels amerikai levéltárosok nevéhez köthető kezdeményezések eléggé felborzolták a kedélyeket. Fölvetéseik a hagyományos, merev, szervezet-orientált gyűjtőlogikától bizonyos mértékig elszakadva társadalmi folyamatokra, funkciókra és konfliktusok forrásvidékére koncentrálnak. Az ő érdeklődésük homlokterében is a köziratok állanak, ám ezen szemlélet és megközelítésmód nemcsak lehetővé, de szükségessé is teszi a közhatalmi terrénumról való kilépést és a civil szervezetekkel, valamint a magánszemélyek dokumentációs hagyatékával való intenzívebb foglalkozást. „A levéltárnak többnek kell lennie, mint pusztán az állam saját emlékét ápolgató létesítménynek" - vallja Terry Cook.7 Egyik fő érvük, hogy éppen a sokat emlegetett szakmai hivatás mélyebb értelme szempontjából elfogadhatatlan a köz- irati egyoldalúság, e „aszélesebb kulturális terrénum” (Robert McDonald) figyelmen kívül hagyása.8 Hiszen a személyes magániratok kirekesztésével - vallja a neves kanadai levéltáros - magát a szakmaiságot, Zukunft. Archivpflege in Westfalen-Lippe, (62) 2005. 7-12. old. 6 Booms, 1987. i. m.; Cook, Terry: Macorappraisal in Theory and Practice: Origins Characteristics, and Implementation in Canada. 1950-2000. Archival Science, (5) 2005.101-161. old.; Samuels, Helen W.: Improving our Disposition: Documentation Strategy. Archivaria, (33) Winter 1991-1992.125-140. old. 7 Cook, 2005. i, m. 125. old.; Sokat mondó Eric Ketelaar tanulmányának elme is: Archives of the people, by the people, for the people. South Africa Archives Journal, (34) 1992.5. old. 8 Pollard, i. m. 140. old. 6
