Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - Mátay Mónika: Haza a laposban. Egy 20. századi magyar család portréja

níthatóan nincsenek. Az igazodási kényszer a mindenkori rendszer szabályaihoz nem annyira félelemből, sokkal inkább belső késztetésből fakad.

A katonaságnál vezetett személyi lapja szerint „Komoly alaptulajdonságokkal rendelkező jellem”, akinek jók a szellemi képességei, ezeket azonban „nem tudja megfelelően kifejezésre juttatni”.5 Gondolkodása lomha, kevés elméleti és gyakorlati tudással bír, fellépése nem elég határozott. Végül megjegyzik róla: „Kissé nyers modorú. Kis termetű, edzett, eléggé egészséges”. Ehhez persze hozzá kell tennünk, hogy a jellemzés 1932-ben készült, amikor Lovas Béla mindössze 21 éves.

1911 decemberében született és 1978 februárjában halt meg. 66 évet élt, ráadásul különösen érdekes évtizedeket, életútját kettévágja a második világháború.6 Fiatalsága a Horthy-korban telik, karrierépítésbe Rákosi uralma idején kezd, szakmai és magánéleti kibontakozása Kádár „emberarcú” szocializmusának időszakára esik.

Apja Lovas Gergely, szabó, anyja Kuthy Julianna; 1910-ben Kecskeméten kötöttek házasságot.7 A família több generációra visszamenően az alföldi városban élt.

5 Személyi lap. Lovas Béla rendfokozat: tizedes. Sorozási év: 1932. szeptember 18.

6 Halotti anyakönyv: 1911. december 3-án született Kecskeméten.

? Kivonat a kecskeméti Rém. Kát. Egyház kereszteltek anyakönyvéből. Kecskemét, 1943. május 21.

s Lásd a „házi használatra” készült családfát, amelyet anyakönyvek alapján állítottak össze.

9 Elemi iskolai értesítők 1918-1920-ig.

10 Tanulmányi értesítő 1922-1930-ig. Érettségi bizonyítvány 1930. június 25.

h Igazolás, kiadva a rektor nevében. 1931. június 15.

Lovasék hét gyermeke közül Béla a legidő8

sebb, négy öccse és két húga születik. Szülővárosában végzi az elemit, viszonylag jó eredménnyel, bár számtanból - meglepő módon — csak elégségest kap.9 Az iskola elvégzése után szülei a kecskeméti római katolikus főgimnáziumba íratják, de az 1926-27-es tanévtől átjelentkezik a református reálgimnáziumba. Itt szerez-jó minősítésű — érettségi bizonyítványt 1930 júniusában.10 Az 1930-31-es tanévben a Székesfehérvári Püspöki Papnevelő Intézet hittudományi akadémiájának hallgatója. Erről az évről annyit árulnak el a források, hogy vizsgáit sikeresen letette, s a Székesfehérváron töltött két szemeszter során erkölcsi kifogás nem merült fel ellene.11 1931-32-ben a kecskeméti honvéd tüzérosztálynál katonai szolgálatot telje- sít. Ezt követő egyesztendős pályafutását homály fedi, de 1933-ban mára Kecskeméti Református Jogakadémiát látogatja.13 Egyetemi évei alatt folyamatosan „szellemi szükségmunkásként”, irodistaként dolgozik a kecskeméti számvevőségen, az adóhivatalban, illetve az adókataszteri nyilvántartó hivatalban - részmunkaidőben.14 Az így szerzett jövedelemből támogatja népes

íz Saját leveléből derül ki, amelyben kérelmezi, hogy a katonai szolgálatot tényleges közszolgálatként számolják el. Lovas Béla levele a pénzügyminiszterhez. 1948. január 8.

13 Egy igazolásból kiderül, hogy 1933—39-ig szellemi szükségmunkásként fél hónapos munkakört teljesített a kecskeméti polgármesteri hivatalban: „Nevezett szorgalmas és lelkiismeretes munkaerőnek bizonyult és ellene kifogás nem merült fel". Igazolvány. Kecskemét, 1943. októberi. h Igazolvány. Lovas Bélát 1933. január 1-től 1939. december 15-ig megszakítás nélkül foglalkoztattuk. Kecskemét, 1943. szeptember 16.

53