Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Szabály és hatás - Rácz Attila: Cinkotai munkásőr(dög)ök

Mindig volt kártyapartnere, így most is ke­resett, F. Jenővel, majd a Fehér útnál fel­szálló G. József vállalati vezetővel ultizni kezdett. A gyárnál már kint volt a rendőr­ség. Az igazgató megkérdezte tőle, hogy járt-e este az épületben. Felmenvén a har­madik emeletre, az igazgató elmesélte, hogy garázdálkodtak az éjszaka a gyárban. Az emeleten lévő rendőr-alezredes kérdé­sére Krisztián azt mondta, hogy T. Ilonánál aludt. El akarta terelni a betörésről a szót, ezért megkérdezte, hogy mit játszott előző nap a nagyválogatott. A nyomozást már rögtön aznap, decem­ber 2-án elrendelték. Mivel a munkások semmihez sem nyúltak, sikerült a bizonyí­tékokat összegyűjteni. Két kutyával, Tigivel és Mackóval szagmintát vetettek, a sárba mélyedt lábnyomot kiöntötték. Meg­találták a fennakadt ruhaanyagot is és haj­szálakat is. A szakértő vegyész később meg­állapíthatta, hogy a helyszínen lévő drót­kerítésről hozott textil elemiszálak szín­ben, anyagban, szálvastagságban azonosak a Krisztián Imre terhelt felöltőjéből kisze­dett textilszálakkal. Krisztiánt december 2-án letartóztat­ták, másnap, születésnapján, előzetes le­tartóztatásba helyezték. December 2-a és január 20-a között kilenc alkalommal hall­gatták ki. A nyomozóknak össze-vissza val­lott. Azt is elismerte - majd a tárgyalásokon e A közhiedelemmel ellentétben, általában a munkásöri szerep megelőzte a párttagsági felvételt. Tehát nem a párttagokat vették fel munkásőrnek, hanem a megfelelő munkásőri szolgálat tette alkalmassá a személyt a párttagságra. 7 BFL XXXV.21 a 2. őe. A XVI. Kerületi Végrehajtó Bizottság 1961. április 26-ai ülésének jegyzőkönyve. visszavonta -, hogy mára HÉV-en eltervez­te a két sértett megölését. Eközben természetesen villámgyorsan beindult a párt gépezete is, hiszen a gyil­kossággal vádolt Krisztián munkásőr, sőt párttag is volt.6 Leinformálták előéletét, így' kiderült, hogy 1961 áprilisától volt párt­tag,7 annak őszétől rendészeti vezető lett, abban az időben, amikor Cserepes Gyula, a cinkotai munkásőr különös kegyetlenség­gel meggyilkolta P. Antal taxisofőrt.8 Krisz­tián 1964-től pártalapszervezeti vezetőségi tag volt.9 Az 1965-ös káderfejlesztési terv szerint a négy polgárit és három hónapos gazdaságpolitikai pártiskolát végzett Krisz­tián Imrét öthónapos pártiskolára akarták éppen beíratni.10 Sajnos az iratok jellegéből adódóan nem értesülünk arról, hogy a gyilkosságot köve­tő második nap reggelén a budapesti végre­hajtó bizottsági (= VB) ülésen mit gondol­tak a gyilkosságról a VB tagjai és a résztvevő osztályvezetők. Azt tudjuk csak, hogy a „napirendek megtárgyalása előtt Dr. Sós György elvtárs tájékoztatta a VB-t a cin­kotai ATRA-ban történt bűncselekmény­ről és a nyomozás eddigi állásáról.” „Bűn- cselekmény történt a cinkotai ATRA-ban. A munkások azt beszélik, hogy a bűncse­lekménynek politikai háttere van, mivel az áldozat alapszervi párttitkár, munkásőr. A páncélszekrényt akarták kinyitni, amiben a s 1961. november 10. BFL XXXV.33 1961. 37. őe. g Krisztiánt 1964. november 20-án egyhangúlag választották az ATRA alapszervezetének vezetőségi tagjává, egyúttal titkárának. BFL XXXV.21.c 1964. 42. őe. Az ATRA 1964. november 20-ai végrehajtó bizottsági ülésének jegyzőkönyve. 10 BFL Az MSZMP XVI. Kerületi Pártbizottság apparátusának iratai (XXXV.21.b). 1965. 5. őe. 313

Next

/
Oldalképek
Tartalom