Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Szabály és hatás - Rácz Attila: Cinkotai munkásőr(dög)ök

ron felült a 21:35-ös HÉV-re, és 22:08-kor már Cinkotán volt. Útközben még tépelő- dött, hogy belevágjon-e vagy sem a rablás­ba, aztán mégis kiutazott a gyárhoz. Pedig ha olvasta volna a másnapi újságban, hogy Geszti József vecsési lakost szállásadója megöléséért és kirablásáért halálra ítélik,4 talán otthon maradt volna... Hogy senki ne lássa meg, a motorkocsi másik oldalán szállt ki a HEV-ből, és a gazzal benőtt úton a gyár drótkerítéséhez osont, levette barna, antilopbőrből készült recés gumitalpú félcipőjét, és felvette sárgás vagy inkább drapp szandálját. A felhős idő elfed­te tettét, ám a több napja tartó záporok mi­att belesüllyedt a sárba, és a hideg víz eláz­tatta eredetileg kék, kreppnejlon zokniját. A gyárba érve a lapos tetejű, elhanyagolt kinézetű lakatosműhelyhez ment, de zárva találta, ezért megpróbálta kifeszíteni az aj­tót. A zár nem engedett, s mivel kimelege­dett az erőlködéstől, elhatározta, hogy a pártiroda mellett lévő fűtőtesten megszá­rítja a még vizes zokniját. Négy lépcsőfokon, két üres beton virág­tartó között lehetett bemenni az „L” ala­kú, vörös téglás épületbe, eztán a vaskor­láttal övezett lépcsőn fel az első emeletre, majd kikerülve a kovácsoltvas hamutartót, jobbra fordulva ért el az ember a fekete-fe­hér csempével borított folyosó végén lévő pártirodához. Krisztián az irodával szem­közti kisasztalhoz tartózó fotelbe zuppant. Még mindig nem látta meg senki. Zoknija szárítgatása közben egymást kö­vették gondolatai, ám a páncélszekrény ki­nyitása tekintetében nem jutott előrébb. Háromnegyed 11-kor felkötötte a harma­dik emeleti sarokszoba melletti négyes osztató ablak kilincsére az Ilonától hozott spárgát. Az ablakon kinézve az udvart látta, közepén tízes oszlopokba rakott autógumi­kat, az épület falánál raklapokat és hullám­palát. Egyszer csak észrevette, hogy a ren­dész szobában sötét lett. Eszébe jutott, hogy Kiss bácsi ki tudná nyitni a műhelyt, de ekkor még nem tudta, milyen indokkal is fordulhatna hozzá. Visszament az első emeletre, és a fotel­ban ülve várta, hogy Kiss megérkezzen, aki a pénztárszoba előtti őrhelye elfoglalására igyekezett. Az átlagos öltözékű, barna sap­kát, pulóvere alatt világosbarna, hosszú ujjú inget, barna férfinadrágot, alatta jéger- alsót, lábán bőrtalpú, gumisarkú használt bakancsot viselő őrnél bekecse és pokróca, illetve két szem gyümölcs volt. Krisztián megszólította:- Pszt... Jóska, én vagyok, Krisztián Imre - mondta, és a pártirodánál lévő fote­lekhez irányította. - Nagy dolgot akarok csinálni. Hozza el a portáról a lakatosmű­hely, a hegesztőszerviz és Almási főosztály- vezető hivatali szobájának kulcsát! Ne szól­jon a portásnak, hogy miért kellenek a kulcsok, majd én fogom neki elmondani. Mire Kiss József visszajött, meg is szüle­tett az indok, hogy mire is fog hivatkozni:- H. Ferenc osztályvezető lemezszekré­nyében rádió adóvevő készülék és kém­anyag van, ha ezt leleplezzük, akkor meg leszünk jutalmazva. Almási Ferenc főosztályvezető 312. szá­mú irodája a pénztár mellett volt, ezért kel­lett azt is kinyitnia. Itt rakta le a táskáját és a kabátját, nadrágzsebébe csúsztatva feke­4 Népszabadság, 1965. december 2. 308

Next

/
Oldalképek
Tartalom