Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Szabály és hatás - Szécsényi Mihály: Egy önfejű kalauz az ellenőrzés rendszerében

szerepet vallása, de vallásossága sem, hiszen ha szabályosan vette volna ki szabadságát, vagy valóban beteg lett volna, akkor nem vetették volna alá orvosi vizsgálatnak, illetve annak eredménye őt igazolta volna. Vallásossága esetén pedig nem árult volna a piacon sem libákat, sem mást az ünnepek idején. Amikor kiderült ténykedése, nem is vitatkozott Moskovics Mózes, hanem alku köttetett, hogy ezekre a napokra szabadságot vehessen ki, amit személyzeti dossziéjának szabadságait kimutató oldala igazol.

Az előbbiekben tárgyalt esetek azokat a helyzeteket mutatják be, amikor Moskovics Mózes munkavállaló számára az alkalmazkodás, hibáinak az elismerése, beismerése bizonyult a legkifizetődőbb taktikának. Kiszolgáltatott helyzetében később, 1912 elején sem tiltakozott, amikor valóban súlyosan megbetegedett, hosszasan kezelték, és 1913 tavaszán felmentették a kalauzi szolgálat alól. „Fenti bántalommal a forgalmi szolgálatot nem teljesítheti. Mint rendező jelenleg kifogástalanul végzi teendőit s a rendezőben való tartózkodása óta állapota javult. Nem javaslom nyugdíjaztatását. Jelenlegi beosztásában meghagyandó”44 - fejeződik be az orvosi szakvélemény.

Ekkorra azonban történetünk hősét már főkalauzzá léptették elő, amelynek előzményei éppen az eseményekben gazdag 1908-as évre nyúlnak vissza. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság alkalmazottai ugyanis a maguk vagy a kollégáik pályafutásának, előmenetelének biztosítékát nem feltétlenül a jól végzett munkában látták, már akkoriban is sokat jelenthettek a meg44 Uo., Nyugdíjaztatási szakvélemény 1913. április 10.

felelő kapcsolatok és ismeretségek. A személyzeti dossziékban sok a protezsáló ajánlás: előléptetést, fizetésemelést, köny- nyebb munkát stb. kérő levél. Nem volt mindegy a protezsáló személye sem, akinek pozíciója mellett a támogatott személy melletti kiállása, s a róla írottak is sokat számítottak. A korszakban a protekció nem teljesen ugyanazt azt jelentette, mint manapság, nem volt független a kor - amúgy napjainkig ható - paternalista szemléletétől, hozzáállásától. Az ajánló személye és közvetítő szerepe, levele egyfajta garanciát jelentett a pro- tezsáltra vonatkozóan, amit az is bizonyít, hogy ezeket a leveleket a rájuk írt utasításnak megfelelően a személyzeti dossziékban meg is őrizték. Természetesen fontos körülmény volt az alkufolyamat, a hatalom jóindulatú képviselőinek egyezkedése-egyez- tetése, akik egymás szándékainak és lehetőségeinek felmérése után döntöttek az ügyekben. Amúgy a protekció kérése és dokumentálása egyáltalán nem jelentette a kérés azonnali teljesítését.

Kalauzunk első alkalommal rosszul választott, mert egy katolikus papot, esperes plébánost kért fel ajánlás írására, aki foglalkozásának megfelelően segítőkészen, ám mégis „hivatalból” írta meg levelét Rőthy Károlynak, a forgalmi hivatal vezetőjének 1908. augusztus 14-én. „Soraim átadója Moskovics Mózes avval a kéréssel fordult hozzám, ha őt Nagyságos Uramnak ellenőri állásra ajánlanám. Nem ismerem érdemét, de kérelmének annyiban teszek eleget, hogy ez ügyben írtam Nagyságos Uramnak.” 5 A levélnek semmilyen hatása nem volt, mert az ajánló maga jelezte levelében

45 Uo., Levél Rőthy Károlynak, 1908. augusztus 14.

282