Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Testközelben - Papp Barbara: Frontszolgálat, távszerelem (Egy tizenéves lány második világháborús levelezése)
zasságkötés tulajdonképpen az otthon lévő fél anyakönywezetője előtt, nyilvánvalóan az egyik házasulandó jelenlétében történt meg. (így az a sajátságos helyzet is előállhatott, hogy a házasságkötés pillanatában a hadi szolgálatot ellátó fél már nem is élt; a szabályozás erre is gondolt, és a frigy ebben az esetben is érvényes volt, hacsak nem értesültek még az anyakönyvvezető elé vonulást megelőzően a halálesetről.) A „távol lévő és megjelenésében akadályozott” személyek itthon lévőkkel történő házasságkötését rendkívüli módon támogatta a hatalom: az első ilyen eseményen - mely kevesebb mint egy hónappal az említett rendeletek kihirdetését követően, 1942 májusában, Budapesten ment végbe - megjelent Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter és Szendy Kálmán polgármester is, akik kis ajándékkal kedveskedtek a vőlegénye helyett csupán egy virágcsokorba kapaszkodó arának.12 A vidéki közigazgatási tisztviselők hasonló ünnepélyességgel bonyolították le az illetőségi területükön bejelentett távházasságokat. Az első ilyen módon házasuló nyíregyházi menyasszony például a városi elöljáróságtól a helyi előkelőségek gratulációi mellé teljes konyhafelszerelést is kapott; az első tiszti házasságkötést pedig Debrecen városa köszönthette.13 A köztudatba egyre inkább bekerülő jelenség nyomán hamarosan megszületett „A távházasság himnusza” című katonadal, és „Tábori muzsikaszó (Táv12 Filmhíradó -1942. június. Magyar Nemzeti Filmarchívum MFI 957. 13 Hírek. Magyar Nők Lapja, 4. évf. 26. szám, 1942. szeptember 10.16. old. Hírek. Magyar Nők Lapja, 4. évf. 34. szám, 1942. december 1.14. old. házasság)” címmel rövidfilm is készült.14 Az egymástól sok száz kilométerre lévők házasságkötése igencsak megmozgatta az itthon lévők fantáziáját. Ezt az említett, nyíltan propagandisztikus célokat szolgáló alkotások mellett a női lapok távházassággal kapcsolatos írásai is jelzik. Jól illusztrálja ezt a Vajnainé Török Júlia által jegyzett „Rozika távházassága” című elbeszélés, amelyben a Pesten szolgáló pesztrának kerül szerencséje a frontra kivitt kalauz személyében, aki nem szívesen várna az elköteleződéssel, és távollétében házasságra kíván lépni Rozival. A leány örömmel egyezik bele a dologba, és abbéli reményét fejezi ki asszonyának, hogy mire ura hazajön, talán már a gyermeke is megszületik. „Nézd, Rozika, az ilyesmi távházasságoknál nem szokás. Ott úgy kell csinálni, hogy meg kell várni a férjet, hogy visszajöjjön” - mondja irulva-pirulva a kis szolgálónak asszonya, egy orvos neje (!) a kis írás szerint, mire a jámbor menyasszony annyit mindenesetre elér, hogy ruhákat varr a leendő babának, akinek mindazonáltal most mégnem illik megszületnie.15-Tény, hogy a közvéleményt erőteljesen foglalkoztatta, mi is a távházasság célja és értelme, és hogy egyáltalán mire nyílik lehetőség egy ilyen kapcsolatban... A távházasság megkötése megbecsülést adott, s valamiféle emelkedésnek számított az itthon maradottak, a menyasszonyok esetében, hiszen a korabeli társadalom az asszonnyá válást (némi túlzással) a társadal14 Délmagyarország, 33. évf. 1942. október 23. 15 Vajnainé Török Júlia: Rozika távházassága. Magyar Nők Lapja, 4. évf. 25. szám, 1942. szeptember 1. 8. old. 25
