Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

A közélet mint magánélmény - Bojti Ferenc: Találkozás egy (másik) fiatalemberrel

November 28. szombat. Ismét egy unalmasnak ígérkező hétvége. A mai nap egyetlen érdekes mo­mentuma, hogy d. u. megnéztem Antonioni Zabriskie Pointját 37. Nem tetszett. Az erőszak erőszakot szül, s mindennek oka és kitervelője a burzsoázia. Fel kell hát robbantani az egész tár­sadalmat, óh, ez szép, amikor a törmelék szállong a levegőben, amikor semmi sem marad, csak a sze­mét, s amikor minden hulladékká válik és összeke­veredik, akkor maga a hulladék válik lényegessé, esztétikussá. November 30. hétfő: Köhögök, fáj a torkom, a bal vállam, fáradékony vagyok, időnként még érzem, hogy lázas vagyok, ilyen körülmények között nem merek nekivágni egy túrának. Ez azért baj, mert egyre inkább érzem, hogy Montpellier-ben nincs több tudnivaló, csak az időmet fecsérelem. December 2. szerda. Semmi. Este a Comité de la Lutte Palestinienne [Palesztin Harci Bizott­ság] tart meetinget. Ez a szervezet maoista befo­lyás alatt van. Érdekes a baloldal álláspontja a Közel-Keletről. A status quo a világ felosztását tükrözi a két hatalom érdekszférájára. Ez a sta­tus quo Európában mozdíthatatlan. Másutt azonban hol egyik, hol másik próbál terjeszkedni: Kuba, Indonézia, bizonyos mértékig Vietnam, Közel-Kelet. EAK és még néhány arab állam (Szíria, Irak, Líbia, Szudán) a SZU érdekszfé­rájába került, míg Izrael maradt az USA-éban. A nagyhatalmakat az olaj érdekli, meg minden 37 Antonioni korábbi filmje, a Nagyítás, életre szóló nagy filmélményem volt. Ezért volt csalódás ez a film. 38 Máig jellemző a nyugati szélsőbalaldalra ez az Izrael-ellenes, palesztinbarát attitűd, amely Izraelt, a zsidókat árnyalatlanul a kapitalista kizsákmányolók, az imperialista hódítók kategóriájába utalja, a más, csak az ott élő népek - és különösen a hazájá­ért harcoló, onnan kiűzött Palesztinái nép - nem. Innen, hogy pl. [az] EAK elfogadta (Nasszer gyanúsan hosszú moszkvai tartózkodása után) a Rogers-tervet, amely államok közötti megegyezést hirdet, elismerve ezzel Izraelt, a 61 előtti status quo-t, vagyis nem vet számot a (.szerintük) alap­problémával, a palesztin nép helyzetével és harcá­val A palesztin kommandók nemcsak hazájuk fel­szabadításáért, hanem elsősorban az arab forra­dalomért, a szocializmusért harcolnak ebben a térségben, s íme a fő kérdés nem az izraeli-arab el­lentét, hanem az arab nép harca a függetlenségért és a szocializmusért az izraeli-amerikai imperia­listák, a jordán feudális monarchia, a libanoni kapitalizmus stb. ellen, mely harcban meg kell küzdeni a SZU által támogatott opportunista, bürokratikus, reformista arab kormányokkal is, mint az EAK, Szudán stb. Ily módon a Paleszti­nái kérdés szorosan kapcsolódik a franciaországi arab vendégmunkások, s (ezen keresztül) a fran­cia osztályharc problematikájához. Trockisták - elfogadva a fentieket alapul, felvetették a kérdést, hogyan gondolják a maoisták az arab forradal­mat palesztin munk\is\oszt., kidolgozottforr[z- dalm]-/.«7y//[égia] «/orr[adaim]-/párt nél­kül, de lehurrogták38 December 3. csütörtök. A mai nap egyetlen emlí­tésre méltó eseménye este a Colombiére filmklubjá­ban az első Chabrol-film: le beau Serge. Az Unokafivérek párdarabja, ugyanaz a két fősze­replő, kettejük konfliktusa, éppen ellenkező szitu­palesztin terroristákból pedig ugyanilyen árnyalatlanul szabadságharcosod, forradalmárokat csinál. A fentiekből nyilvánvaló, hogy abban az időben magam is hasonlóan gondolkodtam, ami - tekintettel nem túl erős, de azért mégis meglévő zsidó identitásomra - legalábbis elgondolkodtató. 249

Next

/
Oldalképek
Tartalom