Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

A közélet mint magánélmény - Máté Imre–Sipos András: Máté Imre önéletrajzi feljegyzéseiből

öntudatos zsidónak, jó magyar és mindenáron dzsentrynek mutatta magát. Igen jó barát volt, főleg ha az érdekeivel is egyezett.

Elek Ferenc bursikóz33, de a mezőgazda- sági élet terén fivérével együtt igen nagy befolyással rendelkező nagykapitalista birtokos és nagybérlő. Házánál a közgazdasági élet minden árnyalatának emberei fordultak meg. Sok jó összeköttetést szereztem ezen érintkezésekkel. A fivére a vagyontól megszédült, prepotens, de nagyon eszes ember, aki helyzetét nagyon is kihasználta, miután ővoltPurgly Emilnek34 (a pár hónapos földmívelésügyi miniszternek és a Kormányzóné nagybátyjának) bizalmasa és tanácsadója. Purgly csak azt csinálta, amit Elek István tanácsolt, így azután minden jól jövedelmező tisztségbe bekerült. A Cukortermelők Országos Szövetségének elnöke, majd a Cukorgyárosok szervezetének is tagja, a Kereskedelmi Bank igazgatóságának tagja, és mint ilyen, a Nemzeti Banknál összekötő. Ezért kapott 60 000 pengőt évente. Ez a lelkiismeretlen, de határtalanul gőgös és buta „nagyúr” megjátszotta a közélet terén is azt a körülményt, hogy véletlenül a Kormányzóné nagybátyja. Ezt használta ki jól Elek István, és magának illegitim befolyást szerzett. Purglyról el kell még mondani azt is, hogy lelkiismeretlen úton megszerezte unokatestvérének a birtokát (megvette az infláció előtt, és befolyásával mesterségesen húzta addig, amíg a kikötött vételárat egy pár malac árából kifi33 Bursikóz: fiatalosan vidám, pajkos.

34 Purgly Emil (1880-1954) földbirtokos,

1922-1932 között Csanád megye főispánja,

zette), majd ugyancsak helyzetével visszaélve, rákényszerítette egyik birtokának régi vevőjét, hogy a föld felét adja neki vissza, így vagy ötezer hold ura lett. Cselédjeit nem fizette, siralmas körülmények között tartotta, adóját nem fizette be, és a kötelező rendeleteket nem tartotta be. Ellene azonban nem tudtak eljárni. Hosszú ideig főispán, majd földmívelésügyi miniszter, azután OMGE-alelnök és kecskeméti kamarai elnök stb. lett. Az ilyen egyének, akik voltak számosán, távolították el a magyar népet a vezető rétegtől, és ennek volt tanácsadója Elek István. Nekem nagyon is hasznos volt ezekben a társaságokban közelről, fehér asztalnál ismerni meg az ilyen embereket.

Montaghék házánál viszont számos komoly gazdasági szakemberrel, a letűnőben levő korszak nevezetes politikai és közéleti vezető embereivel, az aktív államélet liberális egyedeivel és nagyon sok külföldi diplomatával kerültem érintkezésbe. Házuknál megfordultak a művészi élet nagynevű reprezentánsai is. Minthogy nemigen hagytak ki egyetlen eseményből sem, így mindezekkel alkalmam volt közelebbi kapcsolatba kerülni. Minthogy mindkét fiuk Svájcban nevelkedett, azoknak szerzett ismerősei is megfordultak a házuknál, én ezekkel is jó baráti viszonyba kerültem. Nagyon sokban tágultak ismereteim, az emberekkel való érintkezés taktikája és az adatgyűjtés módszerei terén. Természeegyben csonka Arad és Torontál megyék főispánja is. 1932-ben földművelésügyi miniszter.

222