Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Máté Imre–Sipos András: Máté Imre önéletrajzi feljegyzéseiből
Johann Béla13 államtitkár, a közegészség- ügyünk modern megszervezője. Vele ilyenkor az aktuális kérdéseket is átbeszéltem. Itt jöttem össze az ország legnevezetesebb orvosprofesszoraival. Ezekkel való érintkezésem újabb területeken tágította ismereteimet. Imrédy Bélával és feleségével,14 Gömbös Gyula feleségével15 Marton Béláéknál16 ismerkedtem meg. Minden héten együtt 13 Johan Béla (1899-1983) orvos, 1925-1935 az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója, 1935-1944-belügyi államtitkár. 14 Imrédy Béla (1891-1946) pénzügyi szakember, politikus. 1932-1935 között pénzügyminiszter, 1935-1938 - a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 1938. május 14-től 1939. február 16-ig miniszterelnök. 1940-től a Magyar Megújulás Pártja nevű ellenzéki párt vezetője. 1944-ben, a német megszállás után tevékenykedő Sztőjay-kormányban gazdasági csúcsminiszter. 1946-ban a népbíréság háborús bűnösként halálra ítélte, kivégezték. Felesége, Nelky Irén befolyása, számos beavatott kortárs megítélése szerint, nagyban hozzájárult politikai, hatalmi ambícióinak mértéktelenné válásához. Ennek az egykorú politikai körökben szinte közmondásos voltát mutatja a Kozma Miklós által rögzített epizód: amikor Imrédy vonakodott a pénzügyi tárcát a Nemzeti Bank elnöki tisztségére cserélni, Gömbös azt a megjegyzést tette: ...Irénke ar ra gondol, hogy miniszterelnökné lehet?” 15 Gömbös Gyula (1886-1936) katonatiszt, politikus. Vezérkari százados, 1919-ben a szegedi ellenkormány hadügyi államtitkára. Politikai pályára lépett, 1920-tól képviselő, 1922-1923-ban az Egységes Párt ügyvezető alelnöke, 1924—1928 — az ellenzéki „Fajvédő Párt” vezetője. 1928-ban visszalépett a kormánypártba. 1928-1929-ben honvédelmi államtitkár, 1929-től haláláig honvédelmi miniszter. 1930 - szolgálaton kívüli tábornok, 1934-től altábornagy. 1932. október 1-től 1936. október 6-ig miniszterelnök, a Nemzeti Egység Pártja nevű kormánypárt vezére. Második voltunk, és az asszonyok politikai szerepéhez tartottuk a kapcsolatot. [Sic!] Gömbös munkatársai, Petneházy Antal, Szakváry Emil, Kis Lajos, Kunder Antal17 stb. bevontak bennünket az ő tanácskozásaikba, így közvetlen befolyást gyakoroltunk az ország jelentősebb eseményeire. Közben felvettek az EX-be (Etelköz).18 Nem igyekeztem ide, de előbb említett urak és barátaim kívánták. A felvételt feleségéi, Szilágyi Erzsébetet, akivel 1926-ban házasodtak össze, politikai, közéleti tevékenysége során ismerte meg: a Gömbös által elnökölt Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE) női szakosztályának volt az elnöke. 15 Marton Béla (1896-1960) politikus, 1931-től kormánypárti képviselő, 1932-1937 között a Nemzeti Egység Pártja ügyvezető főtitkára. 1945-ben elhagyta az országot, Ausztriában telepedett le. 17 Petneházy Antal (1895-1973) mérnökkari tiszt, Gömbös Gyula bizalmasa, 1936-tól iparügyi államtitkár. Szakváry Emil (1896—?) mérnökkari tiszt, 1935-től az Iparügyi Minisztériumban működött. 1944-1945-ben Szálasi Ferenc nyilas kormányában iparügyi miniszter. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként életfogytiglani fegyházra ítélte. 1956-ban kiszabadult, valószínűleg elhagyta az országot. Kiss Lajos (1896—?) jogász, tűzoltótiszt. 1936-ban miniszterelnökségi osztálytanácsos, 1936 októberétől budapesti tűzoltó főparancsnok, 1939-től országos tűzrendészen felügyelő. Kunder Antal (1900-1968) mérnök, politikus. 1938-1939-ben kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint iparügyi miniszter. 1940-1944 között az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártja egyik irányítója. 1944-ben a német megszállás után alakult Sztójay-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként életfogytiglani fegyházra ítélte. 1956-ban kiszabadult, és Brazíliába emigrált. is Etelközi Szövetség (EKSZ, EX, ET, X) 1919-ben alakult titkos szervezet, mely a két világháború között 218
