Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Fővárosi magántörténelem - Horváth J. András: Lesz-e múltad Kovács János? – személyes magániratok Budapest Főváros Levéltárában
események okán lehetnek fontosak. Természetesen tájékoztatnak a bejegyzéseket tevő személyt körülvevő közegről, ám sokszor nem direkt, analóg módon, „a közölt tényszerű adatok” révén, hanem közvetetten, a diarista élményanyagára, az átéltekre vonatkozó reakciók útján, a naplóírónak a naplóval mint személyisége megvalósításához igénybe vett speciális tükörrel való dia- logizálás eredményeként. A naplóban rögzített életeseményeknek, avagy a külső szorosabb-tágabb társadalmi közegre vonatkozó megjegyzéseknek a személyiségen átszűrt volta nem jelenti persze azt, hogy ezen adatelemek „a külvilág történései” szempontjából érdektelenek lennének. Ellenkezőleg: éppen a különféle személyes vonatkozások teszik lehetővé a múlt eltérő látásmódok szerinti tanulmányozását, s mozdíthatják elő a történelemről egyáltalán megszerezhető többrétegű ismeretet. Jelen számban két naplóelemzést közlünk. Az egyikben Kunt Gergely az időkezelés egyéni lehetőségeit, a „saját idő” megteremtésének technikáját mutatja be, melynek alkalmazásával az egykorú hadifogoly naplóíró nyomasztó elszigeteltség-élményét próbálta meg enyhíteni. Az elemzés során némely esetben a narratív pszichológia eszköztárát is alkalmazta a szerző. Adott szöveghelyek, említések kontextusai így fedett tartalmakat tesznek nyilvánvalóvá, tehetik még jelentéstelibbé az egykorú naplóíró attitűdjét és értékvilágát. A másik tanulmány az önértelmezés és az önreflexió speciális esete, hiszen a szerző, so A visszaemlékezés identitásalkotó szerepére vonatkozóan vő.: Lugosi András: Az identitás helye. A városi tér szerepe az önazonosság rögzítésében. Böjti Ferenc 1971 -ben vezetett saját naplóját, s létrejöttének körülményeit boncolgatja, amelyhez az értelmezési keretet a család- és az élettörténeti háttér szolgáltatja. A napló igen plasztikusan érzékelteti, hogy a bejegyzések külsődleges tárgya csupán eszköz a személyes identitás és világnézet megteremtéséhez és értelmezéséhez. A naplóbejegyzések, illetve az elemzés (amely visszaemlékezés is egyben) legérdekesebb vonatkozása a kommunista családi háttérrel rendelkező fiatalembernek az átéltek nyomán megélt katarzisa, valamint annak a kérdésnek a fölvetése, hogyan is tekint ma ifjúkori önmagára és miként tesz kísérletet arra, hogy összhangot teremtsen egykori és mai énje között.50 Papp Barbara a férfi-nő kapcsolat speciális körülmények közt lehetséges megnyilvánulási módozatai közül egy fiatal lánynak a fronton harcolókkal folytatott flörtölését, levelezési gyakorlatát elemzi. A bizonyos tekintetben extrém udvarlási szituációban tanúsított kölcsönös magatartási reflexek érzékletesen utalnak a korabeli párkapcsolati kommunikáció határaira és jellegzetességeire. Egy neves tudós feleségének és családjának az 1951-es kitelepítésből a visszamaradt fővárosi rokonokhoz küldött levelezése a nyomasztó kényszerhelyzetre adható egyik érzelmi válaszreakció lehetősége és példázata: az elfogadás, az empátia és a belső lelki erőforrások mozgósítása alternatívájával ismerteti meg az olvasót Viczián Zsófia tanulmánya jóvoltából. In: Léptékváltó társadalomtörténet. Benda Gyula tiszteletére. Hermész Kör - Osiris. Bp., 2003. 642-676. old. 18
