Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
A közélet mint magánélmény - Gerhard Péter: A politika személyessége
rint már nem hivatalnokként szavazott az • • 13 ellenzéki jelöltre. Kérdés persze, hogy 1878-as távolmaradása a politikai nézetei és hivatalviselésének ténye közötti diszkrepanciával magyarázható-e, vagy esetleg valami mással. Csorba Géza esete azért érdemes a további vizsgálatra, mert életének fordulópontjai és politikai nézetei a forrásbőség miatt jól rekonstruálhatók. Az egyik ilyen kulcsfontosságú narratív forrás a feleségével, Táncsics Mihály lányával közösen vezetett és a társadalomtörténetben más kérdések kapcsán már több ízben elemzett napló. Ezt egészíti ki Táncsics Mihálynak a közös napló által tárgyalt időszakra is kiterjedő, sőt a naplóban is megemlített önéletírása, az Életpályám. Másrészt Csorba Géza politikai nézeteiről is számot adott, újságcikkei mellett A dem okraczia mint a közjóiét megvalósítója és biztosítéka című pamfletjében fejtve ki elképzeléseit.14 Csorba Géza 1849-ben született a csallóközi Ekelen, nemes Csorba József ügyvéd és Palkovics Alojzia házasságából. A komáromi bencés gimnáziumban Győrött, majd a pozsonyi evangélikus líceumban végezte iskoláit, volt közben vaskereske- dő-tanonc, tanító, instruktor, 1870-től pe- digjoghallgató lett Pesten.15 1873-tól írnok 13 BFLIV. 1405 Budapest Székesfőváros Központi Választmány iratai 2. doboz, 1878., 1881 és 1884. évi szavazási listák, IX. választókerület. h Csorba Géza: A demokraczia mint a közjóiét megvalósítója és biztosítéka. Buschmann F., Budapest, 1877. Eme röpiratában természetjogi alapokon fejtegeti, hogy a leghasznosabb államforma a „demokrácia" (szemben az arisztokratikus köztársasággal és a monarchiával), emellett olyan tabukat is döntöget e művében, mint a születési előjogokon alapuló felsőház, az a Királyi Főügyészségen, s bár amint a naplóból kitűnik, meglepően keveset járt be a hivatalba, állásával mégsem volt elégedett. Igazából ügyvéd szeretett volna lenni, de nehézkesen, végül csak 1876 októberében sikerült letennie az ügyvédi vizsgát. Ezután, 1877-től Komáromban tett kísérletet ügyvédi karrierje elindítására, de 1879-ben vissza kellett térnie Pestre, ahol először a fővárosi ügyészségen volt fogalmazó-díj- nok, majd 1881-ben irodatiszt lett az ügyvédi kamaránál. 1881-ben, 25 éves korában halt meg felesége, Táncsics Eszter, ezt követően Csorba visszatért Komáromba, ahol apja ügyvédi praxisának átvételével próbálkozott. Az újabb öt sikertelen komáromi év után 1887-1890 között Kőszegen volt ügyvéd, majd közjegyző-helyettesként megfordult több helyen is, végül 1898-tól 1908-ban bekövetkezett haláláig Szeghalmon volt közjegyző.16 Csorba Géza tehát az 1878-as választás idején Komáromban élt, feltehetően az előző évben, még budapesti tartózkodása idején írták össze ferencvárosi választóként. Ezért sem meglepő, hogy nem szavazott a IX. választókerületben 1878-ban. 1881-ben a képviselő-választások június 24-én zajlottak le,17 közvetlenül Táncsics Eszter július 2-án bekövetkezett halála előtt. Csorba teörökösödés és a magántulajdon hasznosságának kérdése. 15 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. kötet, Hornyánszky, Budapest, 1893. 429. old. 16 Gulyás Pál : Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. IV. kötet. Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, Budapest, 1942. 1123-1124. old. íz BFL IV. 1405 Budapest Székesfőváros Központi Választmány iratai 1. doboz, 1881. évi választási jegyzőkönyvek, IX. választókerület. 186
