Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Fővárosi magántörténelem - Horváth J. András: Lesz-e múltad Kovács János? – személyes magániratok Budapest Főváros Levéltárában
natkozásában (XIII. fondfőcsoport: 15 ifm) több mint háromszorosára, a személyi iratok (XIV. fondfőcsoport: 101 ifm) tekintetében pedig 40 százalékkal gyarapította az állomány terjedelmét. A gyűjtőtevékenységre sosem volt jellemző az enyhén szno- bisztikus „jelentős személyiségek iratha- gyatéka”-felfogás, így ma már a 20. századi budapesti kisember egyébként bizonyosan nyom nélkül eltűnő levelezési forrásbázisa is a kutatók rendelkezésére áll. A régebbi átvételek, más irategyüttesekből kiemelt anyagok és ajándékok főként az egykorú pesti elitre vonatkozó, döntően 19. századi eredetű forrásokat gyarapították. A reformkor előtti időszak vonatkozásában a pest-budai, óbudai polgárság családi-rokonsági kapcsolatairól, vagyoni viszonyairól és mentalitásáról, az egzisztencia fenntartására irányuló törekvésekről elsősorban nem a csekély számú személyi és családi irategyüttes, hanem főként a városok tanácsi és törvényszéki iratai adhatnak képet. Bár jelen lapszám a magániratokkal foglalkozik, fontos tudnunk, hogy a levéltárban őrzött köziratok nagyobb része is - bizonyos esetekben koncentrált jelleggel - tartalmaz személyes jellegű adatokat. A modern kori közigazgatás köréből főként a város lakosaira vonatkozó különféle célú nyilvántartások (anyakönyvek, iparügyi, katonai és alkal- maztotti nyilvántartások, állampolgársággal, községi illetőséggel kapcsolatos ügyek iratai); statisztikai adatfelvételi lapok; a jogszolgáltatási iratok közül pedig a bírósági, ügyészségi regisztratúrák mellett a közjegyzői iratok említendők. A személyekhez kap48 http://lear3.bparchiv.hu/kozponti/simplesearch.html csolódó adatok iránt az utóbbi időszakban tapasztalható érdeklődés arra késztette a levéltárat, hogy honlapján egy központi keresőfelületen biztosítsa a tetszőleges személyes adatok szerinti tájékozódást ezen iratcsoportok tekintetében: árvaszéki, bírósági-ügyészségi, hagyatéki, kihirdetett végrendeletek, középkori okleveles források, közgyűlési jegyzőkönyvek, közjegyzői okiratok, pest-budai polgárok adatai, polgári perek iratai.48 A levéltár rendelkezik néhány, több generáción is átnyúló, némelykor terjedelmes családi fonddal, amelyek összetett voltuknál, a mikrotársadalmi közeg árnyalatokban gazdag vonásai folytán bírnak fokozott jelentőséggel. Ezen források esetében is - amint fentebb utaltunk rá - voltaképpen „regisztratúráról” beszélhetünk, hiszen a folyamatosan kiegészülő családi irathagyaték generációk közötti áthagyományozása egy működő és fázisról-fázisra továbbépülő mikroközösségi szerveződés fennmaradási igényéről tanúskodik. Döntő kérdés és az adott fond belső jellemzőire is utal, hogy milyen motivációk hatnak közre az iratok fenntartásában, illetve átörökítésében.49 Főként három tényezőt említhetünk: a család vagyoni helyzetének vagy társadalmi státuszának dokumentálására vonatkozó szándékot; hosszas vagy változatos család- történeti tradíció továbbéltetésének igényét; s - főként 20. századi esetekben - az utódok érzelmi kötődéséből eredő „kegyeleti igényt”. Míg az egyetlen személyre korlátozódó fondok általában nagyobb arányban tartalmaznak önreflektívjellegű dokumentumo49 Vö.: Pollard, i. m. 145. old. 16
