Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Kitaszítva – máshol, másként - Kunt Gergely: Az idő partján. Egy hadifogolynapló narratív pszichológiai elemzése

A május első hetében papírra vetett hosszú bejegyzések még mintegy nyugalmi állapotban születtek; a naplóíró magyar hadnagy feleségével és három kisgyermekével10 egy osztrák kis faluban11 lakott, ahová 1944 végén vagy 1945 elején menekültek. A helységet azonban a világháború befejezése előtt három nappal, május ötödikén el kellett hagyniuk, így a két leghosszabb ekkori bejegyzés a biztonság elvesztésének szituációjához kapcsolódik. A naplóírás viszonylagos reaktiválódása (május 5-6.) mögött a nyugalmi állapot teljes romba dőlése, elvesztése húzódik meg. Ekkor írja le gyors menekülésüket a később harctérré váló ideiglenes otthonukból, majd másnap a prinzensteini amerikai táborba való megérkezésüket. Az ezt közvetlenül követő két legrövidebb feljegyzés az új környezet negatív tapasztalatainak rövid leírását tartalmazza, majd a szövegek fokozatos meghosszabbodása a kényszerű akklimatizálódással hozható összefüggésbe.

Míg tehát kezdetben a viszonylagos nyugalmi állapotnak,12 illetve a stresszkel- tőbb (menekülés-) élménynek bizonyságául ír hosszabban, addig az amerikai táborban, a rabság idején ez a tendencia már megfordul, a kényszerű tehetetlenséget az egyre rövidebb írások jelölik, ami majd csak

Szociális identitás és narrativ perspektíva. Új Mandátum. Budapest, 2007.34-44. old., László János: A történetek tudománya. Bevezetés a narratív pszichológiába. Új Mandátum, Budapest, 2005. 105-106., 138-146. old.

io A naplóíró gyerekei közül a legidősebb Márta 11, Mátyás (Patyika) 6, míg a legfiatalabb Ilike 4 éves volt 1944-ben.

h Pontosan nem írja le, hogy hol laktak, csak a

fokozódik az orosz hadifogságba hurcolás időszakában. A hadnagy legkilátástalanabb pillanataiban elfordul a naplóírástól, s a legtragikusabb eseményről, a családjától való kényszerű elválásról csupán néhány szóban emlékezik meg; ezzel magyarázhatók a rendkívül rövid bejegy- zések.

A naplóírás legpasszívabb (május 20—június 3.) időszakában írt feljegyzések egyikéből sem bontakozik ki koherens történet. Mindegyik néhány felszínesen összetákolt, egyszerű, egymáshoz laza logikai szállal kötődő mondatból épül fel, amelyekre pusztán kijelentések halmazaként tekinthetünk. Pl.: „Május 20. Vasárnap.” Pünkösd. - „Templom dut. Eső.” - „20-30-ig az idegen állampolgároknak el kell hagyni Németországot. Lengyelország egy részét. Csehországot. Litvániát Magyarországot Amerika szállja meg. Németország egyré- szében orosz katonaság marad. Rengeteg amerikai katonaság vonul fel Csehország felé. Sok-sok német katona nagy csapatban vonul Passau felé. - Julius 5. vagy 6. hónap hazameneteli hó.” Néhány nappal később: „Május 24. Csütörtök. Szénát nem adott a bürgermeister azzal hogy úgyis vonattal meg hajóval megyünk haza? lovakat le kell adni?? Hideg eső.” Már az orosz hadifogságban: „Junius 3. Vasárnap. Magyar mise.

legközelebbi faluról, Schlagelről emlékezik meg. íz Esetében kezdetben nyugalmi állapothoz kötődik a naplóírás, így az 1944. november 12-én keletkezett magányos, folytatás nélküli bejegyzés megszületése mögött is ez áll, hiszen (mint ahogy azt már említettem) ekkor találkozott családjával, s ez sarkallta egy bevonulását követő korszakra vonatkozó visszatekintésre.

145