Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - Géra Eleonóra: "Kérd[d] az Urat, hogy tegyen téged végre igazán kicsivé és szerénnyé!"

Eltérő vallásos érzület a családon belül Theodor Biberauer figyelmét Bakody dok­tor irányította jövendőbeli hitvesére, a cso­dás körülmények között katolikus hitről át­tért Marie Pospeschre.48 Az eset nagy feltűnést keltett a gyülekezet tagjai kö­zött, mivel a leány a körükbe tartozó, de nem kifejezetten kegyes irányultságú Ganz Abrahám feleségének unokahúga volt. Theodor a leány megtéréséről nagy örömmel számolt be húgának: „ 0 nagypénte­ken este találta meg az Urat, amikor a keresztre feszített Megváltónak erről a szaváról szólt az igehirdetés: Szomjúhozom.M Marie részt vett a húsvéti istentiszteleteken, de húsvét hétfőn elterjedt a hír, hogy a leány a halálán van. Erre König lelkész rögtön felkereste Ganzéknál, hogy lelki vigaszt nyújthasson. Marie meggyógyult és katolikus rokonai heves tiltakozása ellenére ragaszkodott az áttéréséhez. A gyülekezet tagjai által mele­gen támogatott frigyet 1864 szeptemberé­ben áldotta meg református szertartás sze­rint König. Marié megtérésének története érezhetően nagy hatást gyakorolt Hermi- nére, a két nő kölcsönösen szimpatikusnak találta egymást, bár személyesen sokáig nem találkoztak.50 A házasságkötés hírét azonban nem mindenki fogadta ilyen kitörő örömmel a családban. Mivel az ifjú feleség átvette a 48 A házasságról és a család hétköznapjairól lásd Géra Eleonóra: Töredékek egy pesti polgárcsalád mindennapjaiból a kiegyezés után. Megjelenés alatt. 49 Bodoky II.: I. m., 44-45. old. so BFL XIII.42. Hermine Marie-hoz. 1864. augusztus háztartás irányítását, az özvegy Biberauer- né és Sophie leánya feleslegesnek érezve magát, látogatóba Kőszegre utazott.51 A le­velek alapján érzékelhető egyfajta feszült­ség az egyes családtagok között, melynek- a pesti német polgárok eltérő mentalitása mellett — egyik oka az eltérő vallásos érzü­let lehetett. A szigorúan kegyes Theodor és Hermine mellett az édesanya és Augus­te leánya valamiféle mérsékeltebb irányza­tot követett. Theodor szerette volna, ha grazi tevékenykedése helyett Auguste Kaiserswerthbe utazik, ahol gyülekezeti diakonisszának képeznék ki. Az elképzelés soha nem valósult meg, s Theodor maga is elismerte, hogy ez túlságosan megterhelte volna a családi kasszát.”52 (1864. január 16.) Auguste levelei nem maradtak az utó­korra, így az ő álláspontja nem ismert. Auguste gyermekkora színhelyén, Grazban időzött a legszívesebben, ahol tevékenyen kivette részét a jótékony munkából: egy magányos nők számára létesített otthont vezetett. Ha ideje engedte és szükség volt rá, szívesen segített Marie-nak Pesten. Theodor egyik levelében édesanyja és Sophie húga vallásosságának mélységéről így írt: „Te magad is mondod, hogy sem Sophie, sem Édesanyánk nem ellensége az Isten igéjének, sőt, mindennek örülni tud­nak, ami Isten országa terjedésével kapcso­latos. Azt, hogy a szívüket teljesen áthat- ja-e az Úr iránti szeretet és hogy békes­21. 51 Uo„ Theodor Herminéhez 1864. szeptember 23. 52 A költségeket Theodor 400 magyar forintra értékelte. Uo., Theodor Herminéhez. 1864. január. 16. 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom