Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)
Érzelem, élet és -mód a családban - Lukács Anikó: Fogyasztás és mindennapok. Budapesten, a II. világháború első éveiben, családi iratok tükrében
A ruházkodási kiadások alakulása Ruházkodás (pengő) Összkiadás (pengő) Ruházkodás/ egv hóra (pengő) Ruházkodás /összes 1940. áprilisdecember 382,25 4113,31 42,47 9,00% 1941. 748,92 7392,64 62,41 10,13% 1942. 1280,96 9088,51 106,75 14,10% 1943. 2077,08 12 405 173,09 16,74% 1944. januármárcius 486,74 3405,6 354,04 31,20% 1943 novemberében. Süteményeket minden bizonnyal otthon is készítettek, hiszen a bejegyzések között gyakran szerepel élesztő, dió, mazsola, de bolti és cukrászdái édességet is vásároltak: a leggyakrabban kekszet, cukorkát, süteményt (legtöbbször csak „süteményt” tüntettek fel, míg a részletezőbb feljegyzések sorában torta, mignon, rétes, túrós, krémes, mézes, teasütemény, sós sütemény szerepel), ritkábban fagylaltot, alkalmanként csokoládét. A négy év alatt négy alkalommal szerepel cukrászdái fogyasztás a naplóban. Ruházkodás A ruhavásárlás a lakhatással és élelmiszervásárlással ellentétben szintén nem létfontosságú, a rá fordított összegből, annak az összkiadáshoz viszonyított arányából, illetve változásaiból lehet következtetéseket levonni a család anyagi helyzetére vonatkozólag. Balthazárék évről-évre többet költöttek öltözködésre, 1940 és 1944 között nemcsak a ruházkodásra fordított tényleges összeg emelkedett a többszörösére, hanem a ruházati kiadásoknak az összes kiadáshoz viszonyított aránya is. 1940-ben a ruházkodásra fordított összeg legnagyobb részét (kb. 90 százalék) új ruhadarabok készíttetése és vásárlása tette ki (a naplóban fehérnemű-, kosztüm-, férfiruha-, fürdőruha-csináltatás, zokni vásárlás, illetve különböző ruhaanyagok beszerzése), míg a fennmaradó összeget javításra, alakításra, tisztításra (9 százalék), illetve rövidáru vásárlásra költötték. Ezek az arányok lényegében a későbbi években is változatlanok maradtak, a ruházati kiadások, illetve azoknak az összkiadásokhoz mért aránya viszont minden évben emelkedett. Ez az árak általános emelkedése mellett arra is utalhat, hogy a családnak az egyre növekvő élelmiszerárak mellett sem kellett korlátoznia fogyasztását más területeken, a keretből a nélkülözhető darabok beszerzésére is tellett. (A ruházati kiadások egy részé- ről ugyanakkor nyilván semmiképpen sem mondhattak le, hiszen Gézának minden bizonnyal szüksége volt egyenruhára.) 114
