Fővárosi magántörténelem - Budapesti Negyed 68. (2010. nyár)

Érzelem, élet és -mód a családban - Lukács Anikó: Fogyasztás és mindennapok. Budapesten, a II. világháború első éveiben, családi iratok tükrében

A ruházkodási kiadások alakulása Ruházkodás (pengő) Összkiadás (pengő) Ruházkodás/ egv hóra (pengő) Ruházkodás /összes 1940. április­december 382,25 4113,31 42,47 9,00% 1941. 748,92 7392,64 62,41 10,13% 1942. 1280,96 9088,51 106,75 14,10% 1943. 2077,08 12 405 173,09 16,74% 1944. január­március 486,74 3405,6 354,04 31,20% 1943 novemberében. Süteményeket min­den bizonnyal otthon is készítettek, hiszen a bejegyzések között gyakran szerepel élesztő, dió, mazsola, de bolti és cukrászdái édességet is vásároltak: a leggyakrabban kekszet, cukorkát, süteményt (legtöbbször csak „süteményt” tüntettek fel, míg a rész­letezőbb feljegyzések sorában torta, mi­gnon, rétes, túrós, krémes, mézes, teasüte­mény, sós sütemény szerepel), ritkábban fagylaltot, alkalmanként csokoládét. A négy év alatt négy alkalommal szerepel cukrászdái fogyasztás a naplóban. Ruházkodás A ruhavásárlás a lakhatással és élelmiszer­vásárlással ellentétben szintén nem létfon­tosságú, a rá fordított összegből, annak az összkiadáshoz viszonyított arányából, illet­ve változásaiból lehet következtetéseket levonni a család anyagi helyzetére vonatko­zólag. Balthazárék évről-évre többet köl­töttek öltözködésre, 1940 és 1944 között nemcsak a ruházkodásra fordított tényle­ges összeg emelkedett a többszörösére, hanem a ruházati kiadásoknak az összes ki­adáshoz viszonyított aránya is. 1940-ben a ruházkodásra fordított összeg legnagyobb részét (kb. 90 százalék) új ruhadarabok készíttetése és vásárlása tette ki (a naplóban fehérnemű-, kosz­tüm-, férfiruha-, fürdőruha-csináltatás, zokni vásárlás, illetve különböző ruha­anyagok beszerzése), míg a fennmaradó összeget javításra, alakításra, tisztításra (9 százalék), illetve rövidáru vásárlásra köl­tötték. Ezek az arányok lényegében a ké­sőbbi években is változatlanok maradtak, a ruházati kiadások, illetve azoknak az össz­kiadásokhoz mért aránya viszont minden évben emelkedett. Ez az árak általános emelkedése mellett arra is utalhat, hogy a családnak az egyre növekvő élelmiszerárak mellett sem kellett korlátoznia fogyasztá­sát más területeken, a keretből a nélkülöz­hető darabok beszerzésére is tellett. (A ruházati kiadások egy részé- ről ugyanakkor nyilván semmiképpen sem mondhattak le, hiszen Gézának minden bizonnyal szüksé­ge volt egyenruhára.) 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom