A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

I. "Budapesti emlék" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

Budapesti emlék — Előszó A z az ember, akinek emlékiratait fel akarom jegyezni, Budapesten született, a Józsefvárosban, és a Rákóczi úton (akkor még Kerepesi út) látott ilyen feliratú csészéket és anzikszkártyákat és bögréket és műlá­bakat, amikre, nyilván az idegenforgalom miatt, fel volt írva: „Budapesti emlék”. Azután a Rigó utcában elvégezte elemi iskoláit, a Markó utcában kijárta a nyolc középiskolát, az egyetemre került, és végre újságíró lett. Tisztában van vele, hogy az ő sorsa és élete egészen szokatlan, és hogy ab­ban a társadalmi osztályban, melynek közepette itt, Budapesten él, egé­szen másféle emberek vannak, csupa olyanok, akik Oxfordban és Cambridgeben végezték felsőbb iskoláikat, akik a Park Klub helyiségeiben születtek, és ifjúságukat többnyire mint apácák, kolostorok homályán töl­tötték: akiknek a mi emberünk budapesti emlékei vajmi idegenek. Mégis, mint szomorú és hányatott életének néhány dokumentumát, fel akarja je­gyezni emez emlékeket sajátságos életéből, de mondom, előrebocsátja, hogy tisztában van vele, hogy ama dolgokról, melyekről beszélni fog, senki se tud, s nyilván senki nem ment rajtuk keresztül, s hogy olyan előkelő em­berektől, mint ők, az ilyen nyavalyás és snassz dolgok, mint amilyenekről ő beszélni fog, távol állanak, mert mondom, tisztában van vele, s nagyon jól tudja, hogy mindazokat az embereket, akiket ő a fényes kávéházakban megismerhetett itt ezen a fényes és ragyogó Budapesten, magas rangú szü­leik már gyermekkorukban megfenyítették, ha nem akartak aranyláncot akasztani a mellényükre, és cilindert tenni a fejükre, és délig aludni, és dél­után bejönni a kávéházba, és ott ülni, hasonló előkelő és magas rangú buda­pesti urak között, egészen estig, és este bemenni egy másik kávéházba, és ott ülni egészen reggelig, és aztán hazamenni és lefeküdni, és aludni más­nap délig. Fényes és ragyogó kávécsarnokaink emez arisztokratalelkű oszlo­painak óhajt ez az ember néhány szokatlan, előttük teljesen ismeretlen élményt elmondani, hálából azért, hogy kegyesen és szívesen szóba álltak 437

Next

/
Oldalképek
Tartalom