A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)
III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból
Pontosan tíz órakor kürtszó, s a gyűrű belsejében megjelenik a honvédség vezérkari főnöke, vitéz Bényi Hugó, a világháborús hős, a Mária Terézia Rend lovagja, rohamsisakosan, vállszíjjal, csizmában, kitüntetésekkel, vele tábornokai és főtisztjei, hasonló harci díszben. A felsorakozott egységek parancsnoka szoborrá merevedve, tisztelegve jelentést tesz, aztán vigyázz, pihenj, vigyázz, fegyvert vállra, jobbra nézz, itt most már minden tökéletes fegyelemben és élesen és sarkosan történik, semmi bizonytalanság, lazaság, vacakolás. Vitéz Bényi keményen megindul az illemhely felé, nyomában kísérete. Erőteljes mozdulattal, megelőzve segédtisztjét, maga rántja fel az ajtót, és pisztolyát megmarkolva elsőnek lép a kis épületbe. A nénit, aki most is ott kucorog és nyöszörög, félretolják, s a vezérkari főnök személyesen vizsgálja át a fülkéket, sorra egymás után, felcsapja a deszkát, a csészébe pillant, lehúzza a vizet, majd a következőbe nyit be, ugyanilyen alaposan járva el. Amikor a folyosón végül ama bizonyos fülkéhez ér, ahonnét eközben is kihallatszik a szakadatlan üvöltözés, és lent a nyíláson át ki-kivillan a sötét szőrcsuha, vitéz Bényi szaporán elsiet az ajtó előtt, ujjával kétszer kurtán megkopogtatja, és így szól be, igen határozottan, ellentmondást nem tűrve:- Na most aztán elég legyen! Gyorsan ki a túlsó oldalon, újabb kürtszó, lefújás, vigyázz, balra át, irány utánam, század indulj, a vezérkar a várakozó gépkocsikba ül, elmenetel a gyalogság, elkarikáznak a kerékpárosok, elzakatolnak a páncélosok, löve- gek, elszállnak a repülők. A Gellért tér forgalma visszatér szokásos medrébe, autók, csilingelő villamosok, járókelők, bámészok; a szálló elé kiáll a portás, taxiért sípol. És a próféta is fújja tovább a magáét, elsüllyed ez a megfertőztetett város, és alámeríttetik a vizekbe, és halak és rákok, tengeri kígyók úszkálnak majd ott, ahol egykor e bűnös vásár kavargóit, és moszat lepi el, hínár szövi be a boltokat és márványcsarnokokat, melyekben adtak és vettek, és céda dáridókon mulatoztak, és a kéjlakok magas tornyain kivirágzik a lótusz. Tüntetések, verekedések, rendőrség, kardlapozás. Az egyik külső kerületben állítólag bele is lőttek a tömegbe, habár hivatalosan ezt cáfolják, mert, úgymond, csupán éretlen kamaszok sütögettek riasztópisztolyokat. Az ország lázas, forr, a hangulat robbanásig izzik. A külföldi turisták többsége elutazik, viszont a világlapok tudósítókat küldenek. A kormány helyzete immár tarthatatlan, a miniszterelnök benyújtja lemondását. Hosszas tárgyalás és számos eredménytelen kísérlet, közvetítő manőver után őfőmél- tósága katonákból és magas rangú állami tisztviselőkből, egyetemi tanárokból álló, pártok feletti kabinetet nevez ki, ismét a volt kormányfő vezetésével, ám több új miniszterrel, különösen a kulcsfontosságú tárcák - bel- ügy, hadügy, külügy - élére kerülnek kipróbált, tapasztalt szakemberek. A 736