A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

III. "Lágymányosi éjszakák" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

Egy fiók mélyén D rága Lucym, nem mentegetőzöm, amiért csak most válaszolok leve­ledre, utolsó piszok vagyok, ez neked úgysem újság. Nos hát, élek, és ami több, élünk, egészségesek vagyunk mind. Öcsi holnap lesz 17 éves, éppen az előbb beszéltük meg a születésnapi ebédet: májgaluska leves, rántott csirke, petrezselymes újburgonya és uborkasaláta, csokoládékrém. Ajándék egy zöld-fehér csíkos fürdőköpeny, az FTC sportklub színei... Sándor e hó 22-én tölti be az 50-et. Ha aranyos akarsz lenni, írsz neki vala­mit erre az alkalomra. Nagy estély készül a Fészekben, mindenki meghíva, aki él és mozog, és még itt van, persze ő nem is sejti, csak úgy véletlenül el­viszem. Bizonyosan rengeteg ajándék lesz, felköszöntő, duma, csacsenolás stb. Ez a pillanatnyi helyzet. Arról a néhány röpke évről, amióta elvitorláztál nyájas körünkből, mit ír­jak? Te, aki csöndes elhagyatottságban élsz New York falucskában, el se képzelnéd, mit rohanok és ügyködöm és lótok-futok itt. Az új lakásunk most már teljesen kész, épp a te ízlésednek megfelelő. Minden tip-top, át­alakított, modernizált, telefon, autogejzír és bidé, egyszóval édes kis ottho­nunk van. Méghozzá grófi palotában, a legelőkelőbb diplomatanegyedben. Aztán Dezsővel meg Öcsivel meg Sándorral is sok a gondom, de ezt már megszoktam. Bucsinszky nincs, Japán nincs, Duna-korzó nincs, csak a Central kaffa, az se annyit, mint a te idődben. Szigorúan otthon kosztolunk, és ebédre, vacsorára általában vendég is jön. Sándor, hála Istennek, egész­séges, és szellemileg teljesen a régi, istenieket ír, mindenki hasra van esve. Aminél nagyobb csoda nincs, mert igazán halálán volt, és majdnem megva­kult. Rengeteg szörnyűségen mentünk keresztül, ebből annyi a hasznunk, hogy sokkal közelebb kerültünk egymáshoz. Az ő betegsége hozta így, vagy az öregség kezdete, nehéz megállapítani. Én akkor Bécsben voltam analízisben, amit a közbejöttek miatt meg kel­lett szakítanom. Most itt folytatom, látszólag kitűnő eredménnyel, mert évek óta szerelemmentesen élek. Ez így igaz, ahogy mondom: ki hitte volna? Délelőtt a kórházban teljes gőzzel tanulom a laborvizsgálatokat, délután ren­delek, ha jön paci, vagyis páciens, és a fent említett analízis martaléka va­gyok. Próbáltam álláshoz jutni, lejártam a két kis piskóta talpamat, hiába. Könnyebb ma miniszterelnökké lenni, mint a Mabiban vagy Otbában egy se­699

Next

/
Oldalképek
Tartalom