A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

I. "Budapesti emlék" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

A szűk és sötét utca végében egy magános gázlámpa égett. Bleyweisz hirtelen oldalt rántott engem és izgatottan súgta a fülembe:- Nekem az egész dolog gyanús. Ez az úr nem lehet a holttest. Ránéztem, de nem értettem.- Nos - folytatta hevesen -, érdekes megfigyelést tettem. Ez az ember jár és beszél. Már most figyeljen, kérem, a következtetésem észmenetére: egy holttest nem járhat és beszélhet!- Peeersze! - kiáltottam fejemre ütve, melyben egyszerre világosság gyúlt. - Mindjárt éreztem én ezt! Az ál-holttest felé fordultam, mely kissé távolabb tőlünk, a gázlámpa alatt állt, és pénzt olvasott. Felé ugortam, mire el akart rohanni. Akkor eléggé érdekes dolog történt. A gázlámpa megrázkódott, lehajolt, és megragadta a szélhámos nyakcsigo­lyáját. A gázlámpa Sörluk volt... Erre hosszú vitatkozás indult meg Sörluk és a fiatal álholttest között, melyből csak a hírneves detektív metsző „well” kiáltásait vehettük ki tisz­tán. A fiatal holttest dühösen vonogatta vállait, melyeket Sörluk vasmarok­kal szorított össze. Végre előkerült a rendőr is, akinek Sörluk átadta a fiatal holttestet.- Vigye ezt az embert a vegytani intézetbe - szólt a nagy detektív -, és mondja meg ott, hogy tegyék salétromsavas hipermangánba. Ha csapadék képződik, vizsgálják meg lakmuszpapírral, ha a lakmusz elkékül, akkor ez az ember veszélyes gonosztevő, aki betörés és házasságszédelgés miatt már többször büntetve volt. A rendőr nyakon csípte a fiatalembert, aki dühösen rugdalózva ordított, hogy őt összetévesztik valakivel, hogy ő meg van halva, és hogy legalább ne csiklandozzák, mert attól neki nevetnie kell. Sörluk nyugodtan lépett hoz­zánk, és kezet fogott velünk.- Nos - kérdeztem izgatottan -, hogy menekültél ki a biztos halálvesze­delemből, melyben életed keresztben kettérepedt hajszálon függött?- Miféle halálveszedelem? - kérdezte ő bámulva.-Well, amiről a múlt folytatásban volt szó... Látom már - tettem hozzá szemrehányóan - megint nem vetted meg a múlt folytatást... Majd megint haragudni fog a kiadó... Ebben a percben hátunk mögött hangos és zavart kiabálás támadt. Az előbbi rendőr még mindig ott állt a sarkon, és ijedten nézte a kezei közt ha­donászó embert, aki egyszerre csak porladozni kezdett, szétesett. Húsa barna homokszemek alakjában lepörgött róla, és úgy maradt, csontváznak. Csontkarjaival dühösen kaszálta a levegőt még egy-két másodpercig, aztán 571

Next

/
Oldalképek
Tartalom