A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

I. "Budapesti emlék" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

nem mutatkozott kijárás, menekülés! Már-már úgy látszott, itt pusztulnak el, nyomorban, tehetetlenül. Egy este utolsó élelmük is elfogyott: - sápadtan, réveteg szemekkel me­redtek egymásra. Egyszerre, mikor át akartak hatolni egy nehéz gránitrakáson - kifogyott lábaik alól a talaj - érezték, amint zuhannak... sötétség borította be a sze­meiket... és elvesztették eszméletüket... XXIV. fejezet A gejzír Mikor magukhoz tértek, mély sötétség vette körül őket. A tábornok tapoga­tózva nézett körül... — Egy mély, borzasztó szakadékba értünk - magyarázta Pussnak—, amely a Csőjavításhoz tartozik. Egyre zuhanunk, 26 + oo a + b-------­3 seb ességgel, a föld középpontja felé... Ha a föld középpontja R‘ 4- R - R (x 4-y), és a mi térfogatunk £ a akkor a mennydörgős mennykő üssön bele a városi közigazgatásba... ba... ba... Ismét elvesztették eszméletüket. Tovább zuhantak. XXV. fejezet Váratlan fordulat Mikor magukhoz tértek, mintha ellenállhatatlan áradat ragadta volna őket magával. Sustorgó habok dübörögtek el fülük mellett... Örült sebességgel vitte őket valami rejtelmes erő... nem tudták hová... nem tudták merre... Elvesztették eszméletüket. XXVI. fejezet Megint a gejzír Mikor magukhoz tértek, egy súlyos, csattanó puffanást éreztek csupán: azután fájó tagokkal emelkedtek fel... Ott feküdtek a Kossuth Lajos tarto­mány elején: és pár lépésnyire tőlük sustorogva csapott a magasba egy szé­dítő vízsugár... 546

Next

/
Oldalképek
Tartalom