A Csömöri úttól a Filatori gátig - Budapesti Negyed 66. (2009. tél)

I. "Budapesti emlék" Válogatás Karinthy Frigyes írásaiból

kus vadállat: - struccok, lovak, pingvinek, elefántok - és rajtuk ülve ez állatokon, vad hujrázás mellett...-A bennszülöttek-susogta a tábornok. - Vigyázz! Feküdj hasra; lehetőleg hangtalanul oda fogunk csúszni a fű között.

Visszafojtott lélegzettel csúsztak előre. Tízlépésnyire megállapodtak, és néhány percig borzadva nézték a rémes jelenetet.- Absteigen, ode’ zahlen! — kiáltotta közvetlen közelükben egy vészteljes hang. E percben megállón a forgatag: a bennszülöttek leugráltak, és a fény kialudt.-Megvagyunk mentve! -sóhajtott megkönnyebbülve a tábornok. -Túl vagyunk a veszélyen. Most csak tovább!

VI. fejezet A tűzvonalon át!

Este 7 órakor, szeptember 15-én, Sanssou tábornok és Puss, a hűséges szolga, ott állottak a Nagy vagy Gizella út elején: még ezen az estén át akartak kelni a Stefánia korzó nevű zuhatagon, szemben a Kolegerszky wigwam erődítményeivel, ahol élelmiszerhez reméltek juthatni.

Az ég derűs volt; — dermesztő meleg és nehéz hagymaillat fújdogált a Király utcai pampák felől.

A tábornok földre szegezte műszereit, és számításokba merült: a Szélesség 38° 41’-án, a Hosszúság 47°-án és a Büdösség 100°-án voltak. A szomszéd falvakból összecsődült néhány bennszülött, és vad hejehujja mellett egészen sajátságos belföldi dalokat üvöltöttek.

Néhányat föl is jegyzett a tábornok:

Tarn, tarn!... Elmegyek a parkba... hol az élet tarka... Tam, tam...

Puss és a tábornok hirtelen átvetették magukat a támadók kordonján, és a korzó partja felé igyekeztek.

Borzasztó látvány tárult elibük. A Klub-indiánok ádáz dühvei nyargaltak egymásra a szorosban, nők és férfiak, nemzeti viseletben, őrült kavargásban tomboltak a szédítő forgatag közepeit. Túlnan a Kolegerszky wigwamot is megszállva tartották a vadak: toliakkal, madarakkal és más limlommal díszített fejdíszben, láncokkal és gyűrűkkel fülükben és orrukban ültek a nők, és sötétbarna, gőzölgő folyadékot ittak villogó szemekkel, vad hahota kíséretében. Egy emelvényen őrült hangzavarban szilaj csatadal szólt: a »Sorrentói emlék« című nemzeti dal rémes akkordjait hozta feléjük a sirokkó. Ugyanez a dal szerepelt az összes bennszülöttek könyökén, kinőve.- Itt nem mehetünk át - mondta elsápadva Puss.-Valamit ki kell találni.

535