Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Forradalmak kora - Vörös Boldizsár: Forradalom a műalkotásban – műalkotás a forradalomban
A Vérmező-költeményre hatást gyakoroló írások között Karinthy nem említette visszaemlékezésében Madách Az ember tragédiájának francia forradalmi színét: ám e művek kapcsolata nem csupán ott figyelhető meg, hogy mindkettőben elsősorban a Gréve-piacon lezajlott kegyetlenségekkel, a terrorral ábrázolják a forradalmat szerzőik, hanem abban is, hogy amikor a vers 1909-ben a Magyar Tudományos Akadémia „hazafias költeményre” hirdetett Farkas- Raskó-pályázatára9 beadatott, Madách művéből választott idézet lett a jeligéje: „Megleltem a szót, azt a nagy talizmánt... stb.”10 A 6 fő részből álló Vérmező című költemény első része egy májusi budai éjszaka leírása, a második Martinovicsot mutatja be börtönében, a harmadik pedig a magyar jakobinusok vezetőjét ábrázolja a bírái előtt: „Ez itt ... ez conspirált ... E szürke, vézna váz?! Kit a bírák előtt a forrógörcs kiráz? 9 A felhívás szerint „[a] Farkas—Raskó-alapítványból 200 korona jutalom hirdettetik hazafias költeményre, a mely lehet himnusz, óda, elégia, ballada, költői elbeszélés, tanköltemény vagy szatíra. Határnap: 1909. szeptember 30.” A M. Tud. Akadémia jutalomtételei, Akadémiai Értesítő, 1909. május 15. 283. old. Ld. még: Beérkezett pályaművek. Akadémiai Értesítő, 1909, október 15. 544. old., továbbá: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár (A továbbiakban: MTA Kt. Kézirattár), Pályamű 1148. sztl. 10 Ld. Madách Imre: Az ember tragédiája. Drámai költemény. Athenaeum, Budapest, 1905.118. old, Ld. még ált.: Poszler György: A karikatúra esztétikája. Madách és Karinthy. In: Uó: Ezredvégi palackposta. (Kérdések és kételyek.) Krónika Nova, Budapest, 2001.134-142. old. Halottfehér arcán, sötét talár felett Lobognak feketén kísértetes szemek.”11 A költemény negyedik része a forradalmi Párizst, a terrort jeleníti meg: „Páris. A Grève piacon Peregve pördül a dob. Szinte szikrázik a nap Tarka tömeg kavarog. Hajrá! be vígan Gurigáznak le a fők! Tréfásan szökken a vér Pörögnek a dobverök. [... ] Púderes frizurába Két kövérke golyócska, fehér - — Hogy szuszogott Louis Capet Hogy dűlt ki nyakából a vér! Felkeltek a királyok ellenünk! Mi odalöktük a miénk fejét!...”12 h Ld. MTA Kt. Kézirattára, Pályamű 1148.3. old. A kéziraton a szerző neve nem szerepel. Az MTA Kt. Kézirattárának katalógusa a költeményt Karinthy Frigyes műveként tartja nyilván, és kutatásaim során én sem találtam olyan anyagot, amely ennek az ellenkezőjét bizonyította volna. A költemény szövegét tanulmányom függelékében, eredeti helyesírással közlöm. 1 ? Uo. 3-4. old. - A részlet utolsó két sora átalakítása Danton egy 1793-as kijelentésének, amelyet Carlyle így idézett: „Danton mondá, egyik nagyon is óriás-szabású szónoki figurájával: »A szövetkezett királyok fenyegetnek bennünket; s mi, kihívásul a harczra, egy király fejét gurítjuk lábaikhoz." Carlyle Tamás, I. m. 3. k. 173. old. Danton kijelentését Madách is beillesztette Az ember tragédiájába, amint Ádám-Danton mondja: 317
