Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka

dítja, majd azt is, hogy hozzáköti sorsát. Elszántan, tervszerűen haladt célja felé, amiben nyilván az a meggondolás is szerepet játszott, hogy a Karinthy névnek nagyon jó csengése volt, s hogy egy országos hírű, népszerű író feleségének élete bizonyára sokkal érdekesebb, színesebb, nagyvonalúbb, mint amilyen egy egyszerű orvosfekségé [Az én kiemeléseim. - B. A.] lehet.”10

Böhm Aranka részéről feltehetőleg valóban pszichésen előkészített volt ez a találkozás, minden spontaneitásával együtt. Aktuális házassága már nem töltötte be azt a szerepet, amivel kezdetben kecsegtetett, Aranka kifelé tekintett belőle. Amint Devecseriné feltételezi, Aranka & feleségszerepben gondolkodott mint lehetőségben, a különféle feleségszerepek presztízse és iz- galmassága között mérlegelt. A férjek személyétől elválaszthatatlan volt pozíciójuk, azzal a pozícióval együtt, amit a kapcsolatban önmagának elképzelt. Identitását - sok más írófeleséghez hasonlóan - kapcsolataiban próbálta/tudta megtámogatni, meghatározni. De ez nem (a hagyományos írófeleség-szerepnek megfelelő) szubmissziót, a másiknak való alárendelődést jelentette, hanem a másiknak ő érte való rajongását. Hozzá kell tenni azonban, hogy a házasság az önálló keresettel nem rendelkező nők számára olyan szociális-egzisztenciális szükségszerűséget is jelentett, amely összemosódott a kapcsolat érzelmi rétegeivel, és nagyfokú pszichés kiszolgáltatottságot is maga után vont.

10 Devecseriné/. m. 157. old,

11 Uo. 158. old.

12 Téglás Béla nevezte így őt. Vö. Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Karinthyról. Nórán,

Karinthynak a maga oldaláról persze szintén megvoltak azok a szükségletei, amelyek belevitték és benne tartották ebben a kapcsolatban, noha nem volt mentes az ambivalenciáktól. Ismét Devecserinét idézve: „Hát Fricit mi vonzotta hozzá? Ő, legalábbis eleinte, bizonyára szerelmes volt a ragyogó szemű, nyúlánk, fekete, szép fiatalasszonyba. Hanem azért, félig tréfásan, félig komolyan, egyre azt hajtogatta, hogy menekülni szeretne, szöktessük meg. Akarta is ezt a házasságot meg nem is. Az ám, de Aranka (aki már az első vagy második találkozás közben odasúgta nekem: »Mit szólnál, ha rövidesen Karinthyné lenne belőlem?«) feltétlenül akarta. És különféle, bonyolult hadműveletek után, az ő akarata győzött.”11

Karinthy két évvel korábban vesztette el első feleségét. Judik Etel, „a Mester utca sápadt csillaga” jó realista színésznő volt; 1905-1909 között a Thália 'Társaság, majd a Bárdos Artúr-féle Uj Színpad drámai színésznője, de pályája félbeszakadt. („Csakhogy végre megmondhatom, hogy eszembe sem volt lelépni soha [mármint a színpadról - B. A.], s ha mégis így van, akkor leléptettek onnan úgy, hogy észre se vettem” - nyilatkozta 1916-ban.13 Első férje Laki Bakits János volt, akivel zavaros körülmények között éltek három gyerekükkel. 1912-ben Karinthy romantikus körülmények között megszöktette Judik Etelt Berlinbe, ahol fél évet töltöttek, és (bár szinte folyton együtt voltak) vagy ötszáz levelet

Budapest, 2004. 38. old.

13 Akik visszavonultak. Színház és Divat, 1916. december 31.6. old.

239