Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka

zéseiből lehet rekonstruálni. Ez pedig óhatatlanul felveti a hitelesség kérdését. Persze egy életrajzi vizsgálódás sohasem lehet egészen hiteles és objektív, de ez esetben fokozottan van jelen a „jellemző” és a „jellemzett” személy szétválasztásának problémája. Ezért a tanulmány egy része nem annyira Böhm Arankát, mint inkább a köré épült mítoszokat vizsgálja, amelyek ugyancsak beszédesek, nemcsak Aranka, hanem a korszak irodalmi-társas viszonyai és a kultúrában jelenlévő nőképzetek szempontjából.

Böhm Aranka 1893-ban született Ipolyságon. Apai ágról újvidéki, anyai oldalról ipolysági zsidó kereskedőcsaládból származott. Apja, Böhm Ignác, zsák-, zsineg- és ponyvakereskedő, 1892-ben vette feleségül Mangold Herminát.3 Aranka bátyja, Tibor, szintén kereskedő lett, később átvette apjuk zsinegboltját. Az elbeszélések szerint különféle zűrös ügyekbe keveredett, többször elítélték sikkasztásért. Eg)7 akna végzett vele a II. világháború végén. (Alakját Karinthy Ferenc „Béla bátyám” című elbeszélése örökíti meg.)

Böhm Aranka a huszadik század eleji „Új Nő” jellegzetes, ugyanakkor egyedi figurája. Azé az időszaké, amikor a nők számára először válik lehetségessé az önálló egzisztenciateremtés és az intellektuális életben való

3 Czeizel Endre - Erős Erika: Számadás a lálentomról. A Karinthy család genetikai elemzése. Corvina, Budapest, 1995.49. old.

4 Öreg legény szerelme, Mert senki jobban, A magunk szerelmében, A szépítő öregség, Mert túlságosan akarlak, Mikor Szulamit alszik, A vállad, a vállad, Ifjú karok kikötőjében, Csupán magamtól búcsúzom, A bozót leánya, Fekete virágot láttál. „Ezeket a verseket s amiket megkínzott fantáziával mögötte látott, Karinthy nyitott sebként hordozta magával, olyan

nyilvános részvétel. Az értelmiségi vagy alkotó nők társadalmi szerepei ebben az időszakban egyfelől időbeli átmenetet jelentenek a régi és a modern szereplehetőségek között, másfelől térbeli átjárásokat és közvetítést különféle csoportok, a magán- és közélet, központ és periféria között. Az intellektuális ambíciók összefolynak a szociális törekvésekkel, kapcsolódásokkal.

Böhm Aranka már egészen fiatalon kapcsolatba került az irodalommal. Az első találkozást a kortársak egyértelműen az Ady- hoz fűződő fiatalkori viszonyával kapcsolták össze. Hozzá szólnak Ady ,Arany-versei”. Még húszéves sincs, amikor Németh Andor önéletrajza szerint „iskolakönyvekkel és irkákkal 1912-ben fel-fellátogatott Adyhoz. [...] Kapcsolatuk Ady verseiből pontosan kielemezhető. [...] Hetyke és kihívó fiatalságával húzta, gyötörte Adyt, aztán egy darabig nem jelentkezett. Várta Ady verseit, látni akarta őket a Nyugatban, és valóban, Ady egyik verset a másik után írta, amelyben mind azt izente neki, hogy látni kívánja.” Klasszikus múzsaszerepbe kerül tehát, de nem a hagyományos, passzív, önalávető, hanem a femme fatale-szerű, a férfin hatalmat gyakorolni igyekvő múzsa szerepébe. A másik (szexuális) függésben tartása mögött már itt megjelenik az a szükséglete, hogy fokitartőan, mintha nem is akarna elszakadni ettől a retrospektív féltékenységtől.” Vö. Fenyő Miksa: Mentegetődzés és ígéret. In: Feljegyzések és levelek a Nyugatról. S. a. r., a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Vezér Erzsébet. Akadémiai - MTA Irodalomtudományi Intézete - Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1975.235. old.

5 Németh Andor-kézirat. Németh Andor hagyatéka. Köszönet Réz Pálnak és Sándor Csillának a szövegekért.

236