Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka
beszélték. így hallottam. El lehet hinni Arankáról, hogy megpofozta...”35 Bonta (Rotschild) János orvos szemtanúként némileg másképp számol be az utolsó időszakról. Eszerint Aranka sorsa már jóval korábban, közvetlenül az Auschwitzba érkezés után eldőlt.96 A hatszáz fős (zalaegerszegi és környékbeli zsidókkal telezsúfolt) vagon megérkezett Auschwitzba. A rámpánál az SS tisztek három csoportba állították őket. Jobbra léptek ki a nők, a gyerekek, az öregek - vagyis az azonnal gázba küldendők. Középre a férfiak, balra pedig az orvosok, akik abba a „kivételezett” helyzetbe kerülhettek, hogy Men- gele asszisztenciáját alkothatták (maga Bonta János is így menekült meg, és menekített másokat is). Böhm Aranka, orvosi identitása tudatában és feltehetőleg menekülési ösztönből is, az utóbbi csoportba állt. Az SS-ek rángatni kezdték a nők csoportjához, ő leguggolva tiltakozott, hisztériásán bizonygatva, hogy orvos. „Ez elmebeteg”, mondta egyikük, ezzel végleg eldöntve további sorsát. Egy másik szemtanú, Fenyvesi Zsuzsanna, így idézi fel a történteket: „Június 8-án, akkor vagoníroztak be. A Böhm Aranka a vagonban megőrült, és amikor első éjjel Auschwitzban betereltek minket egy óriási hodályba, ilyen több ezer embert befogadó barakkok, de ez olyan volt, hogy még téglapadlója sem volt. [...] O megőrült, és reggel agyonlőtték a szemem láttára. Annyiszor gondoltam arra, hogy Karinthy Ferenc95 Kosztolányi Dezsőné I. m. 200. old. 96 Interjú a Steven Spielberg projekt keretében. Készítette Bánó András, 1998. Köszönet Bonta Miklós segítségéért. 97 Interjú Erős Rezsőné Fenyvesi Zsuzsannával. nek elmondjam-e vagy ne. A szerkesztőségben sokszor láttam Karinthyt, de nem tudtam elmondani neki.”97 Az írott és szóbeli emlékezésekből nem egyetlen történet, hanem egymást részben átfedő, részben kizáró történetek, történetváltozatok rajzolódnak ki. Ezekben egyaránt benne vannak a Böhm Aranka alakjáról, illetve a holokausztról élő, alakuló, csiszolódó emlékek. „Ezt beszélték. így hallottam. El lehet képzelni Arankáról...” - írja Kosztolányié. Hogy mi volt a minden kétséget kizáró „valóság” Böhm Aranka halálának körülményeit, utolsó napjait, óráit illetően, feltehetőleg soha nem tudható már meg. Kosztolányi Dezsőné szerint „Karinthy életének tizenhat [valójában tizennyolc], Arankával együtt töltött évéről, de annak talán egyetlen napjáról sem lehet megemlékezni anélkül, hogy Arankáról említés ne tétessék”. 8 Talán ennek az állandó részvételnek, nyílt indulati életnek is köszönhető, hogy noha Böhm Aranka nem volt alkotó személyiség, viszonya Karinthyval a maga módján szimmetrikusabb volt, mint író pár kortársaié. Az, hogy nem volt köze férje szakmájához (sőt, sokszor látványosan leszólta, értelmetlennek nyilvánította), megóvta attól, hogy automatikusan Karinthyné- ként kezeljék. Összetett, ellentmondásos jelenség, aki egyszerre maradt a hagyományos eltartott nő szerephatárai között, ugyanakkor személyiségével radikálisan és látványosan át is hágta ezeket a határokat: egyszerre volt írófeleség, sérült és gyógyító Készítette Sellyéi Anna, 1992. október 14. Köszönet Erős Ferencnek a kézirat rendelkezésemre bocsátásáért. 98 Kosztolányi Dezsőné I. m. 102. old. 268
