Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Nagyvárosi kísértések és a 20. század démonai - Borgos Anna: "Az irodalom vetélytársa". Karinthyné Böhm Aranka
költött, majd elájult [...]. Később bement a homályos irodába, és csendesen sírdogált. Csakhamar mások is odagyűltek, de csupa nő. A villanyt később sem gyújtották fel.”81 Arankának feltehetőleg több kapcsolata is volt még Karinthy halála után. (Szilágyi János György szerint82 utolsó szeretője bizonyos Fleischer Kornél volt, aki katonatisztként később menteni is próbálta.) Karinthy halálakor a személyes veszteségen túl az anyagi nehézségeken is úrrá kellett lennie. Férje után csak tartozások maradtak. Ekkor Ferenc fiával élt együtt Üllői úti lakásukban. Bútor- és ruhaeladogatással, majd előfizetőgyűjtéssel próbált valami pénzhez jutni. Flatvany Lajos így jellemezte a család Karinthy Frigyes halála utáni helyzetét egy Lengyel Emilhez írott levelében: „A magyar lapokban bizonyára olvasta, hogy Karinthy hirtelen meghalt. Hagyatékában maradt 12 - pengő. Az Athenaeumnál 30.000 pengővel tartozik. A magyar arisztokratáktól a magyar író családja éhen veszhet - a magyar zsidóság e pillanatban joggal fejveszett, nem tudják, mitévők legyenek. Senki se tudja, mije van, mije nincs. Ez nem a filantrópiára kedvező pillanat. Tudom, hogy New York messze van Budapesttől, oda magyar író neve nemigen hat el. De van egy olyan homályos elképzelésünk, hogy Karinthy páratlan népszerűségének még New Yorkban is van némi értéke. A teljesen ellátatlan család, melynek az Athenaeum nem ad egy vasat sem, él avval a joggal, hogy Ka81 Karinthy Ferenc: Szellemidézés. In: Karinthy Ferenc, 1979. 203-204. old. 82 Szilágyi János György szóbeli közlése, 2004. 83 Flatvany Lajos - Lengyel Emilnek. Budapest, 1938. szeptember 9. In: Hatvány Lajos levelei. Szerk.: rinthy rendelkezett verseinek kiadási lehetőségével. O maga megbeszélte volt Cserépfalvi nevű kiadóval hogy ezeket a verseket 50-100 remek amatőrpéldányban fogja kiadatni à 200 - pengő. Nem tudom, hogy ez hány dollár, tény az, hogy nem sok. Ha akad egész Amerikában 15-20 magyar, aki ezt a pár dollárt Karinthy emlékének áldozza, nagy dolgot értünk el. [...] Karinthyné, mint tetszik tudni, orvos, önálló exiszten- ciát óhajt magának teremteni, fia az utolsó gimnáziumi osztályt végzi. Karinthy első házasságából származó fia, aki tehetséges poéta, mindeddig nem volt kereső pályán, most igyekszik elhelyezkedni, de mindehhez idő, idő és idő kell. Az időhöz pedig pénz, pénz és pénz. A mai mindenképpen szörnyű helyzetben, melyben ki-ki a maga bajával van elfoglalva, Karinthyék a család egyik barátjának tanácsára, London, New York és 83 Párizs magyarjaihoz fordulnak.” Közben Böhm Aranka is próbál előfizetőket szerezni. „Drága Lívia, jóindulatodba ajánlom a mellékelt előfizetési ívet. Kérlek, kövessetek el minden lehetőt, hogy pár előfizetőt szerezzetek. Terkának is küldök egyet, add oda neki. - Alig várom, hogy innen elmehessek, talán sor kerül erre is. - Magamról semmi jót nem írhatok. Iszonyú az egész, érzelmiek, anyagiak és mindennek a tetejébe a politika.”84 Ekkor merül fel először komolyan az amerikai út lehetősége: „Terkám, köszönöm a felém nyújtott kezet. Persze, hogy akarok Amerikába menni, de egyelőre Hatvány Lajosné - Rozsícs István. Szépirodalmi, Budapest, 1985. 449. levél. 377-378. old. 84 Böhm Aranka levele Lengyel Emilnéhez. Uo. 486. old. 264
