Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Borbás Andrea: Lágymányosi szív

zúgtak és nyögtek, a teniszpálya mögött egyetlen perc alatt befagyott a Feneketlen tó.25 A Baracklekvár című novellában azon­ban már megjelenik a terület másik arca. A novella egyik passzusa éppen a Verpeléti út 22. kapcsán mutatja be a táj kétarcúságát: „Mi akkor a Verpeléti út végén laktunk, a dohánygyár és a még ki nem szárított Lágy­mányosi-tó közelében, grundok, beépítet­len füves telkek közt egy hatalmas új sarok­házban, a hatodik emeleten.”27 Talán ennek a lakásnak a hatalmas erkélye ihlette a Dukich Emil születésnapja című novellában megjelenő erkélyt. „Nem is erkély: valósá­gos terasz húzódott itt fent, a hatodik eme­leten, tágas, széles, végig a lakás egész hosszán [...] szemben a Vár, a Gellérthegy oly közel, lámpasorai szinte ujjal tapintha­tók.”28 Az Ötvenes éve/P című novellában is Lágymányos városi karaktere ábrázolódik: Karinthy megemlékezik Szüret utcai laká­suk (Karinthy és felesége 1955-ig éltek a Szüret utca 5-7-ben) házmesteréről, vala­mint a ház előtti erősen lejtős fordulóról. Az igazsághoz hozzátartozik még, hogy Karinthy Ferenc, aki az FTC vízilabda szakosztályának leigazolt versenyzője, majd egy évtizeden át a csapat úszó- és ví­zilabda szakosztályának elnöke volt, a Fe­rencvárost is szülőföldének érezte, annak is nevezte a Jankovicsnak adott már többször 26 Karinthy Ferenc, 1980b. 15. old. 27 Karinthy Ferenc: Baracklekvár. In: Karinthy Ferenc, 2001.11. old. 28 Karinthy Ferenc: Dukich Emil születésnapja. In: Llő.: Karinthy Ferenc, 1983. 249. old. 29 Karinthy Ferenc: Ötvenes évek. In: Uő.: Staféta. Magvető, Budapest, 1991.90-91. old. 30 Karinthy Ferenc: Szülőföldjeim. Jankovics idézett interjúban.30 (Karinthy Frigyes ha­lálakor a család Ferencvárosban élt, az Üllői út 66. B/Il-ben laktak, egy újonnan épült ház háromszobás lakásában, a hatodik eme­leten.31 Itt játszódik A jó hiénái?1 című no­vella, amelynek a Karinthy Frigyes halála utáni árverés a témája.) De visszatérve a 33 szülőföld-tematikára, a Ferencvárosi szív című novella is ezt az érzést erősíti - leg­alábbis a címében. Igaz ugyan, hogy a cím­béli jelzős szerkezet a novellában nem annyira a városrészre vonatkozik, hanem a küzdésnek, a lehetetlen legyőzésének a metaforája. Az Üllői út a maga sokszínűsé­gével nagy hatást gyakorolt Karinthy Fe- rencre. A Budapesti tavaszban például egy érdekes, régi házat örökített meg. „Olyan furcsa ház volt, egy falusi ház Budapesten. Az udvaron poroló volt, zöld vaskút szakál­las emberfejjel, egy nagy diófa, azon hinta lógott, még ólak is”.34 A Budapesti őszben pedig a pusztulást: „Ez a kerület különö­sen sokat szenvedett, az Üllői út szinte ro­mokban, egyetlen ablak, kirakat nem ma­radt épen, az úttesten mindenütt gépron­csok, némelyik a felismerhetetlenségig szétesve és görbülve-torzulva, vastagon törmelék, eldűlt lámpaoszlopok, a fák, az Üllői úti fák jórészt tövestül kicsavarva. A volt Mária Terézia, ma Kilián laktanya ha­talmas épülettömbjének falai sebekkel bo­Józseffel. In: Karinthy Ferenc, 1984. 414. old. 31 Kari nthy Márton : Ördöggörcs. Utazás Karinthyába. Ulpius-ház, Budapest, 2003.1. k. 94. old. 32 Karinthy Ferenc: A jó hiénák. In: Karinthy Ferenc, 2001.43-55. old. 33 Karinthy Ferenc: Ferencvárosi szfv. In: Karinthy Ferenc, 2001. 79-103. old. 34 Karinthy Ferenc, 1980b. 85. old. 392

Next

/
Oldalképek
Tartalom