Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
A realizmustól az elképzelt városig: Epepe - Borbás Andrea: Lágymányosi szív
vagy mennyi koronát, és utána ebbe a tóba ugrott, hiába kotorták, sose találták meg a tűzoltók”.19 Ami a gyerekkori tájakat illeti, feltétlenül szólni kell még a Schmidt-kert- ről és a Gellérthegyről. Az előbbiről, mely a már idézett Fényes szellők egyik helyszínéül szolgál20, a Vége a világnak című kötetében így emlékezik meg a szerző: „Gyerekkorom kedvenc játszótere volt a Ménesi és Má- nyoki út sarkán az óriási Schmidt-kert, százados fáival, vadon bujaságában, bokraival, sűrű bozótosán, pompásan lehetett hancű- rozni, bújócskázni, rablópandúrozni, télen szánkózni a lejtős ösvényeken, nyáron kiül- ni-heverni a lombokon átszűrt pompás napsütésbe: a környék aprajának-nagyjá- nak népszerű ligete, találkozóhelye, kivált a hétvégeken, ünnepeken.”21 A Gellérthegy pedig többször is fel-felbukkan az életműben. A Pap a Gellért téréi?1 című novellában a „Gellért téri zöld házikó” jelenítődik meg, a Fényes szellőkben a vadgesztenyefák, míg a Komédiásokban az őszi színekben játszó hegy. „Szellős, meleg idő volt, az úttesten már őszi levél, de a Gellérthegy csupa zöld és kék. A Kemenes utcán indultak fölfelé, a fürdő kőkerítése mellett.23 Mindazonáltal hangsúlyoznunk kell, hogy a rurális táj mellett Cini műveiben 19 Karinthy Ferenc: Fényes szellők. In: Uő.: Utolsó cigaretta, Utolsó ítélet. Szépirodalmi, Budapest, 1983.125. old. A továbbiakban: Karinthy Ferenc, 1983. 20 Uo. 134. old. 21 Karinthy Ferenc: Gorbacsov öröme. In: Uő.: Vége a világnak. Pallas, Budapest, 1988. 88. old. A továbbiakban: Karinthy Ferenc, 1988. 22 Karinthy Ferenc: Pap a Gellért téren. In: Karinthy Ferenc, 1983.12-23. old. megjelenik a terület urbanizálódó arca is. Például a Verpeléti út kapcsán, ahol két lakásban is élt Karinthy Ferenc családjával. Először a Verpeléti út 2-ben, ahol eredetileg Böhm Aranka és első férje, dr. Kertész Tivadar lakott. Ide költözött 1920-ban Karinthy Frigyes az asszony válása, majd házasságkötésük után, és itt található ma az író emléktáblája. A ház, ahogy Karinthy Ferenc egy Kabdebó Lóránttal és egy Jankovics Józseffel készült interjúban is elmondta, átjáróház: a másik oldala a Bartók Béla út 52.24 A család a második emeleten lakott, három szobájuk az utcára, egy az udvarra nézett. Az emléktábla tanúsága szerint 1930-ig éltek itt. Nem kellett azonban messzire költözniük. Maradtak a Verpeléti úton, és a következő otthonuk a 22. számú sarokház lett. Az életműben kiválóan tetten érhető a ruralitás-városiasság közötti kettősség a Verpeléti, azaz a mai Karinthy Frigyes út kapcsán. Pintér Zoltán, a Budapesti tavasz személyes átéltséggel megformált főhőse is ezen a környéken, a Fadrusz utcában élt szüleivel az ostrom előtt.25 A Verpeléti út maga a regényben erősen rurális leírásban van jelen: „A Duna felől hideg szél indult, falevelet, szemetet sodort fel a Verpeléti úton. A járdák kopasz akácai, gesztenyéi 23 Karinthy Ferenc: Komédiások. In: Karinthy Ferenc, 1983. 279. old. 24 Karinthy Ferenc: Elvesztett otthonok. Kabdebó Lóránttal. In: Karinthy Ferenc, 1988.106. old., illetve Uő.: Szülőföldjeim. Jankovics Józseffel. In: Karinthy Ferenc, 1984.423. old. 25 Külön érdekesség, hogy Karinthy felesége megismerkedésük idején a Fadrusz utcában élt fiatal özvegyasszonyként. 390
