Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Forradalmak kora - Papp Barbara: Történelmi kószálások Cini budapesti regényeiben

Ferenc levelezése azt bizonyítja, hogy a levélírók jó része ezeknek hatására valósággal újra átélte a történteket. Olykor szinte fizikai fájdalmakról számoltak be (melyek az olvasottak hatására törtek elő); kényszerű töprengésekről, szobát benépesítő árnyakról, zaklató és felkavaró „mélylélektani”61 élményekről. Cini szándéka - reprezentálni a korabeli Budapest levegőjét - tehát többé-kevésbé megvalósult.

Karinthy Ferenc két budapesti regényének már a címe is rímel egymással. A tavaszelő és a hamar borússá váló ősz bizonnyal szimbolikus jelentőséggel bír. Az író által történelmi tavaszként megnevezett időszak bizonyos formában még ígérte a megújulást és a reményt, de a gyászossá vált őszre csupán az elűzhetetlennek tetsző, fagyos tél következhetett. A Budapesti őszt bírálók egy része hiányolta a mű közvetlen előzményét, tehát a történelmi nyár ábrázolását. Cini nem festhette meg az érlelő, gazdagító nyár képét - hiszen az 1945 és 1956 közötti magyar történelem csak halvány nyomokban emlékeztetett az örömet és beteljesülést hozó nyárra.

Zárójelben - Cini utolsó fricskája a történelemnek

1989. januárjában, Pozsgay Imre híres és számos embert sokkoló bejelentése után, miszerint 1956. október 23-án népfelkelés tört ki Magyarországon, Karinthy Ferenc a következőket írta naplójába:

„Ma háromkor felhívott egy csaj a rádiótól, hogy én, a Budapesti ősz [Az én kiemelésem. - P. B.] írója, nyilatkozzam az ügyben. Egy óra múlva ismét hívott, hogy vissza az egész, minden 56-os téma leállítva. Végül mégis eljött, mondtam, hogy szerintem forradalom, holnaputánra vagy máskorra jó

c n

lesz ez még.”

61 PIM Kézirattára, Karinthy-hagyaték 394. p. G. Á. 62 Karinthy Ferenc, 1993. 3. k. 1974-1991. 383. old. levele Karinthy Ferenchez. Budapest, 1982. (1989. január 23.)

október 14.

366