Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)

Forradalmak kora - Papp Barbara: Történelmi kószálások Cini budapesti regényeiben

két.39 Ehhez többek között olyan olvasmányokat ajánlottak, mint Zelk Zoltán Vörös katonák, Illés Béla Budapest megmentése; Fegyvert s vitézt éneklek-, Benjámin László Tavasz Magyarországon című művei, illetve ezek részletei. A felsorolásból természetesen hiányzott a Budapesti tavasz (hiszen ekkor még meg sem jelent), de nem ajánlották sem az 1955-ös miniszteri utasítás mellékletében,40 sem a vonatkozó szöveggyűjteményekben nem szerepelt. Mindemellett a regény beilleszthető lett volna még az általános iskolák 8., illetve a gimnáziumok 4. osztályos tantervének „Mai magyar írók műveiből" című témakörébe is, ám semmi nyoma annak, hogy a minisztérium kötelezővé tette volna a Budapesti tavasz megismerését. Rendelkezünk azonban néhány szóbeli forrással arra vonatkozóan, hogy bizonyos iskolákban kötelező vagy legalábbis ajánlott olvasmány lehetett. Miután a tananyagcsökkentések, tananyag-módosítások révén a törzsanyagból nagyrészt kimaradtak az említett fejezetek, 1957-58-ra minden bizonnyal a Karinthy-mű iskolai „karrierje” is befejeződött.

„Olyan évtizedet zártunk, amelynek egyik fő áldozata volt Karinthy Cini bácsi Budapesti tavasza - a lelkesült elvtársozás [1] ’45 tavaszán még rendben volt, kis rásegítéssel a mű tovább élt, na de a kilencvenes éveket már nem élte túl, a figyelemre méltó részek ellenére ma inkább árulkodik

39 Irányító tanmenet az általános iskolák felső tagozatú osztályai számára. 2. rész. Tankönyvkiadó, Budapest, 1952. 35. old.

« 61/1955. (0 K. 16.) 0M. Utasítás. Oktatásügyi Közlöny, 3. évi. 16. sz. (1955. aug. 1.)

210-228. old.

41 httD://www.sziqet.hu/kult/vitriol - Az utolsó

a Rákosi-rendszer történelem- és időfelfogásáról, mint arról, amiről szól”4 - állítja napjaink egyik internetes kritikusa. Nos, a Karinthy Ferenc által közölt tényeken nincs túlságosan sok kiigazítanivaló, már csak azért sem, mert elég kevés konkrét történelmi adatot említett. (Ilyen tévedések pl.: a Kisegítő Karhatalmat /KISKA/ 1944 novembere helyett 1944 decemberében, a Nemzetőrség feloszlatását követően hozták létre; a magyar-német védősereg a malinovszkiji hagyományt követő adatközlés, 180 ezer fő helyett-a kortárs történész szerint - mindössze 79 000 főt számlált.42)

Karinthy Ferenc írásával kapcsolatban inkább a leszűkített látásmóddal kapcsolatban merülhetnek fel kifogások. Karin- thynak 1945 kora tavasza a felszabadulást jelentette, hiszen megszabadulhatott végre az illegalitás nyomasztó terhétől, tovább élhette az egyetemisták mindennapjait, nem utolsó sorban megsemmisültek az édesanyját gázkamrába juttató erők. Nem tartozott a felelőtlenül lelkesedők közé, saját bőrén tapasztalhatta az új rend következményeit: már 1946-ban panaszkodott a beszűkült lehetőségek, a rendkívül szigorú rendelkezések miatt, csaknem negyven évvel később pedig az ostromról emlékezve megjegyezte: „Az első katona elvitte az arany stopperórámat.”43 A később kiépült új rendszert minősíti, hogy 1953 márciusában P. M., akivel egy házban bujkált az ostletöltés ideje: 2003. április 10.

4z Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Corvina, Budapest, 2001.69. old.

43 MTA Kézirattára, Ms 5367/179. Karinthy Ferenc levele Hatvány Lajoshoz. Budapest, 1946. szeptember 24.; valamint Karinthy Ferenc, 1993.

3. k. 1974-1991. 261. old. (1985. január 18.)

355