Utazás Karinthyából Epepébe II. - Budapesti Negyed 65. (2009. ősz)
Forradalmak kora - Papp Barbara: Történelmi kószálások Cini budapesti regényeiben
Három író Budapestről Történelmi kószálások Cini budapesti regényeiben PAPP BARBARA Karinthy Ferenc Budapesttel foglalkozó műveit, „pesti szívét”2 vizsgálva mindenképpen szólnunk kell a tágabb értelemben vett előzményekről: az apa és a baráti körhöz tartozó írók Budapest-írásairól. Karinthy Frigyes jellegzetesen pesti író volt, Molnár Ferencet nem számítva talán az egyetlen pesti író: nemcsak azért, mert Budapesten született, hanem azért is, mert témái, látásmódja és írói eszközei is szorosan kötődtek a fővároshoz. Karinthy Frigyeshez éppúgy hozzátartozott Budapest, mint a saját arca, ugyanakkor ő is része volt Budapest profiljának. Számára a pesti flaszter, a nagyvárosi tömeg, a házsorok és a kávéházi asztalok az otthonost, a tőle elide- geníthetetlent, a minden ízében ismer- tet-kiismertet jelentették; azt a közeget, amely készséggel feltárja titkait a belőle származó, (arc)vonásait viselő író előtt. Karinthy Frigyes olyan magától értetődő módon kötődött a városhoz, hogy írásai szinte mind Budapesttel foglalkoznak, a korabeli főváros életének pillanatképei, még akkor is, ha velük kapcsolatban a szerzőnek nem föltétlenül ez volt az elsődleges szándéka. Karinthy feltehetően azért tűnődött olyan ritkán a „pestiség” jellemzőin, a város és a városlakók kapcsolatán, mert túlságosan közel állt hozzá: anyanyelvéhez hasonlóan birtokolta a Budapestre vonatkozó tudnivalókat, és ugyanolyan mesterien játszott ezekkel a jellemzőkkel, ahogyan azt a maKutatásaimhoz nyújtott segítségéért Szalay Károlynak ezúton szeretnék köszönetét mondani. Vargha Balázs: Karinthy Ferenc pesti szive I. Budapest, 1979/5. 23. old. A továbbiakban: Vargha, 1979. 339
