Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?
duum előlép. - Utálja saját kislányát, - első férjétől való gyerekeire idegenül néz - első férje csaló volt, gyanús idősebb ember. - Voltak testvérei, akiket nem is ismert - más viszonyokból származó törvénytelen gyerekek. így egy orvos Bécsben, akit apja, egy előkelőbb ember örökbefogadott - ez agyonlőtte magát nemrég Bécsben, - a töb- biekről nem is tud. - Kar-né, behozva Fuchsot: úgy érzem magam, mint a kerítőnő, aki az uraknak valami fiatal lánykát hoz. (Sok nemi természetesség a bohém nőkben.) (R.)”15 Füst 1915. október 17. és 1916. február 7-e között keletkezett napló- bejegyzése szerint tehát Etel valódi apja eg^' Ady-rokon színész volt, s Etelt valójában nagymamája nevelte, részben anyja betegsége, részben, miként ezt a fentebb idézett válóper tanúsítja, annak etikailag erősen aggályos magaviseleté miatt. Hogy ki lehetett a színész édesapa, azt sajnos egyelőre még homály fedi, a féltestvérek, testvérek kiléte is bizonytalan, annyi azonban tudható, hogy Karányi Elemér-pontosabban Emil Elemér-valóban a nevelőapja volt, aki a válást követően a hivatali ranglétrán lassan, de biztosan emelkedve városi tisztviselő lett. Az 1871 -es születésű Karányi, aki 1895-ben lépett a főváros szolgálatába, a válás jogerőre emelkedése után mintegy öt évvel lett II. osztályú tanácsi fogalmazó, ami évi 2000 korona jövedelmet jelentett, amihez még hozzáadódott évi 400 korona pótlék és 700 korona lakáspénz is.16 Ez a jövedelem jócskán elmaradt a fővárosi tisztviselők hierarchiájának csúcsán is Füst Milán: Teljes napló. S.a.r. Szilágyi Judit. Fekete Sas, Budapest, 1999.1. k. 166. old. 16 Fővárosi Almanach, Lexikon és Útmutató. 1910-1912. A székesfővárosi tisztviselői kar található tanácsjegyzők 4000 koronás, illetve a főjegyző és a tanácsnokok 7000 koronás évi jövedelmétől, de ezzel együtt is tisztességes középosztályi életmódot biztosított az állás betöltőjének. A házasság zátonyra futása az egykori vándorszínésznő, a Népszínház anyai ágon cigány származású kardalosnője, Metzger-Judik Etel számára minden valószínűség szerint a közép- osztályba való felemelkedés elszalasztott lehetőségét is jelentette társadalomtörténeti szempontból. A Színművészeti Akadémia Judik Etel pályaválasztását nagyban befolyásolhatta édesanyja példája, aki Koszto- lányiné szerint maga is az Országos Szín- művészeti Akadémia (SzAk) növendékeként végzett egy generációval korábban. Logikusnak tűnik tehát, hogy a különösen szép leány az Országos Színművészeti Akadémiára jelentkezett, mely a Kerepesi úton a Nemzeti Színház bérházának III. emeletén működött. A színiakadémia 1900-1901-es értesítője szerint a SzAk előkészítő osztályába felvett 75 (49 nő és 26 férfi) hallgató egyike Judik Etel volt. A felvettek nagy száma miatt 1900 őszén két párhuzamos osztály indult, melyeket az Akadémia igazgatója, Dr. Váradi Antal és a Nemzeti Színház művésze, Császár Imre vezetett. Az akadémia titkári feladatait Latabár Kálmán,17 a Nemzeti Színház tagja látta el. Az iskolának kötött rendje volt. közreműködésével. Szerkeszti és kiadja: Gúthi Imre. Légrády, Budapest, é. n. 491. old. U Latabár Kálmán Árpád (1855-1924): színész, rendező, a SzAk titkára (1898-1924). Latabár 171
