Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai
részéről azonban már a zsidótörvényeket megelőző időszakban is megfogalmazódott az a törekvés, hogy a magyarországi zsidóság minél nagyobb hányadát ellenőrzése alá vonja. Ki is adtak egy utasítást, amely szerint csak azok a zsidó személyek tekinthetők magyar állampolgárnak, akiknek magyar állampolgárságot igazoló bizonyítványuk is van. Mindenki más a KEOKH fennhatósága alá került. Braham adatai szerint a KEOKH nyilvántartásában a harmincas évek végén 8000 ilyen név szerepelt. Miután 1941 júniusában Németország megtámadta a Szovjetuniót, majd Magyar- ország is belépett a németek oldalán a háborúba, az ország határaitól északkeletre jelentős ukrán területek kerültek magyar katonai közigazgatás alá. Ekkor született terv a hontalan zsidóknak a megszállt ukrán területekre való kitelepítéséről, amit azzal indokoltak, hogy míg Magyarországon nem tudnak elhelyezkedni a zsidóellenes törvények miatt, addig Galíciában új életet kezdhetnének. Augusztus elejéig bezárólag kb. 18 ezer zsidót deportáltak Magyar- országról, Kőrösmező érintésével Kame- nyec-Podolszkijba, amikor Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter határozata véget vetett a kitelepítési akcióknak. A németek is kérték a deportálások leállítását, mert teljesen felkészületlenül érte őket, hogy a magyarországi zsidók ilyen nagy tömegben zúdulnak rájuk. A deportálások magyar irányítói azonban nem akarták visszaszállítani ezt a 18 ezer már kitelepített zsidó személyt. Közülük kb. 16 ezer 83 Braham, Randolph L: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon. Belvárosi, Budapest, embert végül a németek döntése alapján augusztus 27-28-án lemészároltak. A tömeggyilkosságot SS-egységek irányításával hajtották végre, de elképzelhető, hogy abban egy magyar utászalakulat is részt vett.83 Czeizel és Erős könyvükben publikáltak egy dokumentumot, amelyet Budapest Székesfőváros IV. sz. polgármesteri ügyosztálya állított ki 1940 novemberében. Ez a tanúsítvány azt igazolta, hogy a Közigazgatási Bíróság ítélete alapján Cini nem minősült zsidónak az 1939:IV. te. 1. §. 3. bekezdésének c. pontja értelmében.84 A törvénynek ez a pontja azt mondta ki, hogy nem lehet zsidónak tekinteni a zsidónak nem minősülő személy ivadékait. Hangsúlyoznunk kell, hogy a második zsidótörvény előírásai közé beépített számos kivételnek a szinte már átláthatatlan rendszere miatt egyáltalán nem volt mindegy, hogy valakit mi alapján minősítettek nem zsidónak. Számtalanszor előállt az a helyzet, hogy valaki nem minősült zsidónak az 1. § valamelyik pontjának rendelkezése alapján, de földet még sem vásárolhatott, illetve az egyetemi felvételinél őt is be kellett számítani a 6 százalékos kvótába. Azaz ebből a szempontból mégis zsidónak minősült. Egyrészt a törvény értelmében mindenki zsidónak számított, akinek egyik szülője és két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt, másrészt voltak ugyan kivételek, de nemcsak a törvény hatálybalépésekor fennálló hitfelekezeti hovatartozás számított, hanem az azt megelőző is. A Karinthi-nagy- szülők csak 1886-tól tartoztak az evangéli1997.198-202. old. Ford.: Zala Tamás et al. 84 Czeizel—Erős /. /77.82. old. 98
