Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai

részéről azonban már a zsidótörvényeket megelőző időszakban is megfogalmazódott az a törekvés, hogy a magyarországi zsidó­ság minél nagyobb hányadát ellenőrzése alá vonja. Ki is adtak egy utasítást, amely sze­rint csak azok a zsidó személyek tekinthe­tők magyar állampolgárnak, akiknek ma­gyar állampolgárságot igazoló bizonyítvá­nyuk is van. Mindenki más a KEOKH fennhatósága alá került. Braham adatai sze­rint a KEOKH nyilvántartásában a harmin­cas évek végén 8000 ilyen név szerepelt. Miután 1941 júniusában Németország megtámadta a Szovjetuniót, majd Magyar- ország is belépett a németek oldalán a há­borúba, az ország határaitól északkeletre jelentős ukrán területek kerültek magyar katonai közigazgatás alá. Ekkor született terv a hontalan zsidóknak a megszállt uk­rán területekre való kitelepítéséről, amit azzal indokoltak, hogy míg Magyarországon nem tudnak elhelyezkedni a zsidóellenes törvények miatt, addig Galíciában új életet kezdhetnének. Augusztus elejéig bezáró­lag kb. 18 ezer zsidót deportáltak Magyar- országról, Kőrösmező érintésével Kame- nyec-Podolszkijba, amikor Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter határozata véget vetett a kitelepítési akcióknak. A né­metek is kérték a deportálások leállítását, mert teljesen felkészületlenül érte őket, hogy a magyarországi zsidók ilyen nagy tö­megben zúdulnak rájuk. A deportálások ma­gyar irányítói azonban nem akarták visszaszállítani ezt a 18 ezer már kitelepí­tett zsidó személyt. Közülük kb. 16 ezer 83 Braham, Randolph L: A népirtás politikája. A Holocaust Magyarországon. Belvárosi, Budapest, embert végül a németek döntése alapján augusztus 27-28-án lemészároltak. A tö­meggyilkosságot SS-egységek irányításával hajtották végre, de elképzelhető, hogy ab­ban egy magyar utászalakulat is részt vett.83 Czeizel és Erős könyvükben publikáltak egy dokumentumot, amelyet Budapest Székesfőváros IV. sz. polgármesteri ügyosz­tálya állított ki 1940 novemberében. Ez a tanúsítvány azt igazolta, hogy a Közigazga­tási Bíróság ítélete alapján Cini nem minő­sült zsidónak az 1939:IV. te. 1. §. 3. bekez­désének c. pontja értelmében.84 A törvény­nek ez a pontja azt mondta ki, hogy nem le­het zsidónak tekinteni a zsidónak nem mi­nősülő személy ivadékait. Hangsúlyoz­nunk kell, hogy a második zsidótörvény előírásai közé beépített számos kivételnek a szinte már átláthatatlan rendszere miatt egyáltalán nem volt mindegy, hogy valakit mi alapján minősítettek nem zsidónak. Számtalanszor előállt az a helyzet, hogy va­laki nem minősült zsidónak az 1. § valame­lyik pontjának rendelkezése alapján, de földet még sem vásárolhatott, illetve az egyetemi felvételinél őt is be kellett szá­mítani a 6 százalékos kvótába. Azaz ebből a szempontból mégis zsidónak minősült. Egyrészt a törvény értelmében mindenki zsidónak számított, akinek egyik szülője és két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt, másrészt voltak ugyan kivételek, de nemcsak a törvény hatálybalépésekor fenn­álló hitfelekezeti hovatartozás számított, hanem az azt megelőző is. A Karinthi-nagy- szülők csak 1886-tól tartoztak az evangéli­1997.198-202. old. Ford.: Zala Tamás et al. 84 Czeizel—Erős /. /77.82. old. 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom