Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai

lányának férjhez menetelekor, 1880. no­i <-i * 64 vember 7-en. Mindez azért érdekes, mert továbbra sem tudjuk pontosan Karinthy Frigyes anyai nagyapjának a foglalkozását, pedig igazából a két nagypapa foglalkozásának együttes ismeretéből tudnánk következte­tést levonni a házaspárok közötti társadal­mi távolságot illetően. Ennek a hiátusnak az ellensúlyozása érdekében időztem el egy kicsit a korabeli lakókörnyék Vörös Károly általi leírásában. Hiszek abban az el­gondolásban, hogy a városlakó polgárok éle­tének megismerése együtt kell hogy járjon annak a városi térnek a megismerésével, amely a városi polgárok életformájának tér­beli keretét képezi, de nem szeretném azt az utat követni, amely Engel Dávid társa­dalmi státuszának kérdését feloldaná a Gi­zella téri Haas-palota, mint lakóhely, a ko­rabeli Budapest mentális térképén elfoglalt helyzetének problémájában. Nem tehetem ezt tanulmányom és az alapjául szolgáló kutatások mikrotörténeti elköte­lezettsége miatt sem. Nem elégedhetek meg a Haas-palota és a Gizella tér környé­kének mégoly meggyőző Vörös Károly-i be- mutatásával, mert célom nem annak a tár­sadalmi csoportnak mint egésznek a megismerése, amely ezen az előkelőnek számító helyen lakott a Lipót- és a Belváros határán. A városrész és a benne lakó polgá­rok egészének léptékéhez képest továbbra is ugyanúgy mikroszinten kell folytatnom kutatásaimat, hiszen nem az a célom, hogy azt a társadalmi csoportot megismerjem, amely ezt a szűkebben vett városi teret használta, hanem az Engelek és a Kohnok közötti társadalmi távolságot kívánom megismerni. Mindebben pedig nem az egyének világának romantikus túlhangsú­lyozása vezérel, nem a minél kisebb, annál valóságosabb pozitivista félreértése moti­vál, pusztán egy olyan kutatási célkitűzés, amely a tudósok fejében megkonstruált társadalmi csoportok tablóképe mögött rejtve maradó különbségekre helyezi a hangsúlyt a történeti megismerésben. Miből származott Engel Dávid magánzó vagyona, amelyből 1500 Ft-ot tudott id. Karinthi cégébe befektetni és amiből a Haas-palotában tudott lakást bérelni? Erre a kérdésre kell választ adnunk újabb forrá­sok felkutatása révén. Legkézenfekvőbb­nek a zsidó születési anyakönyvek kutatása tűnik, hiszen gyermekeinek születésekor nyilvánvalóan rögzítették foglalkozását. Ez a vizsgálat azért is hasznos lehet számunk­ra, mert Engel Emil és Angéla, Karolina testvérei azután is szerepet játszottak a Karinthi gyerekek életében, miután édes­anyjuk meglehetősen fiatalon elhunyt. Nem árt tehát, ha tisztába jövünk azzal, hogy kik is voltak Engel Karolina testvérei. A házaspár kikeresztelkedésének fentebb bemutatott dokumentumából tudjuk, hogy az író Karinthy édesanyja 1851. au­gusztus 13-án született. Tehát az esketési jegyzékben nagyjából 1850 végéig lehet esélyünk megtalálni az Engel-Strenberg házaspárt. Mivel ez az anyakönyv 1836-tól indul, ezért volt némi esély arra, hogy meg­találjuk őket, de sajnos nem így történt. Persze ez nem annyira váratlan, hiszen mindig is elképzelhetőnek tűnt, hogy ami az Engel-ágat illeti, Karinthy Frigyes anyai 64 BFLXV.20 A 35 369/1880 fsz. (1880.11. 07.) I 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom