Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai

csak sejtette vagy egyszerűen így képzelte már csak a Gizela-Astrid verzióból következők miatt is. Ez esetben a név elhallgatásának éppen az lehetett a funkciója, hogy történetét hitelessé tegye, a család „viselt” dolgaiban való jártasságát, jól értesültségét alátámassza. Talán éppen azért volt erre szüksége, azért vágyott ajól értesültségnek erre a szerepére, mert apja megfosztotta őt ezeknek a dolgoknak az ismeretétől. Ha pedig a jól értesültség látszatát akarta kelteni, akkor muszáj volt azt állítania, hogy tudja mi volt az eredeti név. Ha viszont azt állította, hogy tudja, akkor muszáj volt neki ahhoz a megoldáshoz folyamodnia, hogy úgy tesz, mint aki nem akarja megmondani, mert annak lehetőségét Uncle Joe 1971-ben Párizsban nem zárhatta ki, hogy Cini Magyarországon valahogyan nyomára akad az igazi névnek, és akkor kiderül a turpisság. Ifj. Karinthi József ekkor már 79 éves, tehát abban, hogy ő jut a nyomára valaminek már nem nagyon bízhatott.

De azt hiszem, hogy itt muszáj megszakítani azt a végtelennek tetsző áradatot, amelyben egyik bizonytalan feltevés generálja a másikat, különben ránk is érvényes lesz az a kritika, amit Karinthy Frigyes az így írtok //ben eredetileg a pszichoanalízissel szemben fogalmazott meg. „Miért mondja, hogy jó napot? Ezzel nyilván csak leplezni óhajtja azt a vágyát, hogy rossz estét kíván nekem. De miért kíván nekem rossz estét? Mert gyermekkorában szerelmes volt a feleségem unokanagyanyjába, akiről tudja, hogy este találkozom vele a Szentkirályi utcában,

ahová ő a Duna-partról jött. Viszont a Szent- királyi utcában van a szemészeti klinika, s mivel a Duna az egy folyó, egész világos és nyilvánvaló, hogy maga azt szeretné, hogy nekem folyjon ki a szemem.”58 Érdemesebb hát egyszerűen beismerni, hogy Uncle Joe párizsi megnyilatkozásai mögött meghúzódó motivációiról valójában nincsenek megbízható ismereteink.

A hipotézisek önmagukat gerjesztő áramlásától talán célszerűbb lesz visszatérnünk az anyakönyvi bejegyzés további adatainak az elemzéséhez. A Kohn-nagyszülők mellett most már ismerjük az Engel-nagyszülők nevét is. Engel Karolina édesanyját Sternberg Katalinnak, édesapját pedig Engel Dávidnak hívták. De egyelőre még nem tudjuk egyikük foglalkozását sem. Megerősíti az anyakönyv az Engel család fővárosi eredetét, hiszen Engel Karolina születési helyeként Pestet tüntették benne fel. (A család egyébként már ekkor, 1886-ban is a VII. Damjanich u. 27-ben lakott.) Ellenben alapját vesztette minden találgatás, amelyre Elza Gzeizel és Erős által megadott születési dátumának és a házasságkötés időpontjának az összevetése adott okot. Elza a házasságkötés után - egy nap híján - 9 és fél hónappal született, 1879. október 15-én. Fontos még a keresztszülők személye. A Karinthi-szülőknek FuszekTivadar irodafőnök és Gulden Gyula gyárigazgató voltak a keresztszülei, míg a gyerekeknek Tscheuke sz. Windsch Anna. Mivel az anyakönyv id. Karinthi Józsefet hivatalnoknak mondja - lányai neve mellett apjuk foglalkozásaként

se Karinthy Frigyes: fgy írnátok ti „Hacsek és Sajó"-t. A komplexum. írta: Freud Zsigmond. In: Uő: Paródiák III. Így írtok ti. Akkord, Budapest, 2004. 224. old.

82