Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Lugosi András: Cipőcsokor – avagy az asszimiláció rejtélyes szálai
jük a források értelem-összefüggéséhez képest külsődleges, instrumentális magyarázó elméletek használatából származó veszélyeket is, nevezetesen azt, hogy a modern társadalomtudományok által a kortárs társadalmakra kidolgozott értelem-összefüggéseket vetítsük vissza a múltba.26 Puzzle-paradigmának is nevezhetnénk ezt az eljárást, de egyrészt a puzzle játékok dobozán ott található az az egyetlen kép, amelyet ki lehet rakni belőlük, és nem lényegtelen az a körülmény sem, hogy kirakni csak azt az egyet lehet. Ilyen modell a történész számára nem áll rendelkezésre, és ha rendelkezésre állna egyszer, az valószínűleg ennek a mesterségnek a végét jelentené. Másrészt a puzzle-t is csak akkor lehet kirakni, ha megfelelő számú töredékdarabka áll hozzá rendelkezésre. Ha akár csak eggyel több vagy kevesebb ilyen darabkánk lenne, az azzal a veszéllyel járna, hogy végül a feladatot nem tudnánk megoldani. A történész által felkutatott fragmentumok száma mindig esetleges, függ ugyan a kutató szorgalmától is, de a szerencsének sokkal nagyobb szerepe van. Nincs modell, és azt sem tudjuk, hogy a feltárt fragmentumok milyen mértékben fedik le az örökre elveszett eredetit. Alapvetően ezért lehet többféle mozaikot kirakni ugyanazokból a forrásokból, ha pedig hirtelen előkerül egy olyan újabb forrás, amelyről az a vélemény alakul ki, hogy egy adott probléma kutatásakor nem hagyható figyelmen kívül, akkor könnyen megeshet, hogy a történészek által addig felvázolt mozaikok egyike sem éli túl ezt a „forradalmat”. Mint azt a tisztelt olvasó is láthatja, ebben a mozaik-paradigmában mozogva nemcsak az(ok) a mozaik(ok) lehet(nek) érdekeslek), amelyeket végül összeraktam a forrásokból, a fantázia segítségével áthidalva a hiátusokat, hanem az a folyamat is, amely idáig elvezetett. Ezért ez a tanulmány a detektívregények módjára vezeti végig az olvasót a levéltárak és könyvtárak labirintusain a Karinthyak eredetének nyomában. Az elbeszélésnek ettől a formájától nemcsak azt remélem, hogy írónak és olvasónak mint egyenrangú feleknek a dialógusát hozza létre, hanem azt is, hogy a szöveg ily módon feltálalva olvasóim számára szórakoztatóbb is lesz. Az eredet bálványa Dolgozatomnak az az alapvető célkitűzése, hogy a Karinthyak eredetének nyomára bukkanjon, joggal válthat ki kételyeket. A művelt olvasó szemében semmi sem tűnhet korszerűtlenebbnek az eredet efféle bálványozásánál. Marc Bloch szerint seredet kifejezés eredendően kétértelmű, s véleménye szerint ezért van ebben a szóban valami nyugtalanító. Az eredet egyszerre jelenthet kezdetet és okokat is, a két fogalom pedig önmagában is problematikus. Az ok fogalmának a használata révén belesüllyedhetünk a kauzális magyarázatok történetírásban való alkalmazhatóságának bonyodalmaiba, a kezdőpont fogalma pedig meglehetősen illékony. Thomas Mann a következőképpen fogalmazza meg ezt a Jóin Bácskai Vera: Az újdonság igézete és buktatói. BUKSZ, 1999/2.171-172. old. 60
