Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Jakab Réka: Egy zsidó órás a református Ókollégium udvarán
ugodi fürdőben mind a bérlők, mind a vendégek közt találunk pápai és környékbeli zsidókat.47 Épp az ugodi fürdői bálról írt korabeli újságtudósítás emelte ki a zsidóság jelenlétét a különböző társadalmi eseményeken, egyben elkötelezettségüket a reformkori közgondolkodás iránt, amikor ezt írta: „a héberhölgyek honi kelmében jelentek meg [ti. az ugodi bálon - J. R. ], de a büszke úrhölgyek - akiknek átellenesül esett ilyen társaságban vigadni — semmit sem adtak a nemzeti öltözködésre.”48 Ezek a „héberhölgyek” minden bizonnyal tehetős pápai zsidók feleségei voltak. A hazafiság színterei A reformkori időszakot jellemző asszimilációs törekvésekés fokozatos emancipáció a szabadságharc alatt a zsidóság nagy részének az üggyel való teljes azonosulásában is megnyilvánult. A zsidóság országszerte a magyar forradalom és szabadságharc mellé állt, és nem kevés anyagi áldozatot is hozott, melyért később Haynau sarcot vetett ki rájuk.49 Pápán a zsidóság 1848. március 26-án egy 156 ezüstforint értékű adományt alapított Pápai Kaszinó története. In: Pápa város és környéke helytörténeti kutatása. Hazafias Népfront Veszprém Megyei Bizottsága, Veszprém, 1986. 53-73. old. A részvényesek névsora megtalálható Vermes Illés: A Pápai Casinó részvényeseinek névsora betűrenddel, annak törvényei és egyéb tudnivalói. Pápa, 1838. 47 Jakab Réka: Az ugod-vadkerti fürdő a reformkorban. Acta Papensia, 2001/1-2.51. old. Itt jegyezzük meg, hogy az 1840-1844 közötti évekből fennmaradt fürdői vendégkönyvben nem találkoztunk Kohn Lipót nevével, aki - ha feltételezzük, hogy házassága miatt került Keszthelyről Pápára tett a város védelmére,50 és a későbbi adakozásokból is kivette részét, de a város egészen júniusig nem volt hajlandó zsidókat nemzetőrnek besorozni. Ekkor a városban összeírt 1136 fős nemzetőr között 322 zsidó nemzetőr volt, ami megfelelt a zsidóságvároson belüli számarányának. Őket júliusban a Dráva-vonal védelmére küldték ki, ahol Löw Lipót tábori rabbiként szolgált. Közülük július és augusztus folyamán a táborban, ahol Feitl Móric pápai zsidó orvos is gyógyított, sokan megbetegedtek, ezért hazabocsátották őket. Köztük volt az általunk ismert négy pápai Kohn Lipót egyike is, akit epebélgörcse miatt, mint alkalmatlant, már a hadi táborozás elején hazaküldtek Pápára.51 Tekintve, hogy a nemzetőrséget a törvény cenzushoz kötötte, az összeírásban szereplő nemzetőr csak akkor lehet a minden bizonnyal szegény körülmények közt élő esernyőkészítő ifj. Kohn Lipót, ha őt valaki maga helyett állította ki. Erre ugyanis volt példa, hiszen a szolgálat alól felmentést kérőket erre kötelezték. Schlesinger Lipót gazdag pipagyáros alacsony termete mellett arra hivatkozva kérte felmentését, hogy számos pápai zsidó és keresztény családnak ad megélhetést jeezekben az években már pápai lakos volt. 48 Uo. 46. old. 49 Erről lásd pl.: Spira György: A pestiek Petőfi és Haynau közölt. Enciklopédia, Budapest, 1998. so VeML IV.101 ,b Veszprém vármegye Állandó Bizottmányának iratai. Jegyzőkönyvek, 372/1848. 51 VeML IV.101 .b 2034/1848. Hudi József: Források Pápa város 1848/49. évi történetéből. Vál., szerk., a tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Hudi József. Pápai Református Gyűjtemény, Pápa, 2001.194. old. A továbbiakban: Hudi, 2001. Ebből az adatsorból is kitűnik a pápai zsidó nemzetőrök viszonylag magas aránya. 28
