Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

"ifjúság, szerelem" - Géra Eleonóra: A spanyolnátha Budapesten

ján a második járvány betegeinek számát az 1918-as harmadára becsülhetjük.70 A megbetegedések száma azonban meg sem közelítette az első pandémiáét, s lefolyása is enyhébbnek bizonyult. Az A-vírustörzs H1N1 változata 1957-ig okozott időről időre újabb járványokat,71 de ezek súlyossága a betegségen már átesett populáció körében egyre csökkent. A Hl NI kombináció 1977-ben ismét kiterjedtebb járványt (orosz influenza) okozott, de kizárólag az 1957 után születettek körében terjedt, akik már nem találkoztak a vírussal, majd ezt követően eltűnt. Az A-vírus jellemző tulajdonsága, hogy a felszíni molekulái (antigének) folyamatosan változnak, ha ez hirtelen következik be vagy túlságosan nagymértékű, akkor a szervezet védekezőrendszere nem ismeri fel, így a korábban szerzett immunitás nem érvényesül, újabb világjárvány alakulhat ki. A H2N2 vírus, az úgynevezett ázsiai influenza kiváltója 1957-ben jelent meg pandémia formájában. Az emberi- és madárinfluenza vírusának új kombinációjából kialakult fertőző betegség a becslések alapján közel egymillió halálos áldozatot követelt. A következő kombináció (H3N2) a hongkongi influenza nevet kapta, s

to A bejelentett betegek száma: 1919-ben 627,

1920-ban 11 376 fő. BSzSÉ 1913-1920. 150-151. old.

71 A spanyolnátha sarkkörön túl eltemetett áldozataiból az 1990-es évek végén reverz genetikai módszerekkel rekontsruálták az eredeti

1968-ban indult világhódító útjára, áldozatainak számát 1-4 millióra teszik.

A világszerte rettegett madárinfluenza (thaiföldi madárinfluenza) bizonyíthatóan 1997-ben okozta először ember halálát. Az 1997-től számítható első hullám után, 2003-2005-ben diagnosztizáltak súlyos eseteket Hongkongban, Vietnámban, Kínában, Kambodzsában és Dél-Koreában. A betegség a kórházba került súlyos esetek kiemelkedően magas halálozási aránya miatt került a figyelem középpontjába. A durva becslések alapján ugyanis az emberiség történetének leghalálosabb kórjaként számon tartott spanyolnátha száz fertőzöttje közül csupán egyetlen halt meg, addig a nyilvántartott thaiföldi madárinfluenza esetében az elhunytak száma 2003-2005-ben kilencven fő volt. Ezt az adatot természetesen nem szabad túlértékelni, hiszen a járvány valódi ki- terjedtségére csak következtetni lehet, mivel a könnyű, lábon kihordott esetek száma máig ismeretlen maradt. Az azonban megállapítható: a thaiföldi madárinfluenza és az egyszer kialakuló (vagy már kialakult) emberről emberre is terjedő változata a spanyolnáthánál is nagyobb pusztításra lehet képes.72

vírust, s megállapították, hogy a világjárványt az A-vírus H1N1 típusa okozta. Taubenberger, Jeffery et al.: Initial Genetic Characterization of the 1918 „Spanish” Influenza Virus. Science, 1997. 275. sz. 1793-1796. old.; Budai, 2005.

72 Budai, 2005. 207-209. old.

232