Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Jakab Réka: Egy zsidó órás a református Ókollégium udvarán
dalomnak és ugyanezen a nyelven érintkeztek a pesti hitközséggel is. Az 1845-ben meghalt Horowitz Pál rabbi és utóda, Löw Lipót mindketten a magyar nyelv minél több területen való használatát szorgalmazták, és szándékuknak nyomatékot adva többször tartottak magyar nyelvű beszédet a zsinagógában. A megalakult zsidó község (Communitas Judaeorum) hitközségi és egyben igazgatási feladatokat is ellátott, és ügyeiről jegyzőkönyvet vezetett.12 Ez képviselte a város zsidó közösségét a különböző fórumokon, és ezt tekintette a város és az uradalom is a helybeli zsidóság önkormányzatának, mely a városon belül saját autonómiával rendelkezett. A pápai zsidó közösségnek saját választott elöljárósága volt, akiket egy uradalmi tisztviselő jelenlétében évente választottak: bíró, esküdtek, templomatyák, perceptor, jegyző. Őket név szerint ismerjük az 1848-as összeírásból, de a század elejéről fennmaradtak a tisztújításokról az uradalom számára tett jelentések és a vármegyéhez küldött jelentések is. Ha a megválasztott elöljáró nem vállalta a tisztséget, a hitközség elvette tőle a zsinagógái székét, a földesúr pedig felmentette oltalma alól.14 A hitközségi elöljáróság bizonyos igazgatási tevékenysége mellett elsősorban a vallási életet szervezte, bizonyos rituális hatósági jogokat 12 Erre a városi és vármegyei iratokban több helyen találunk utalást, azonban a hitközség iratai, így jegyzőkönyvei is elpusztultak. 13 MOL P 1216 Az Esterházy család Pápa-Ugod-Devecseri uradalmának iratai, capsa 59. nr. 105-106. 14 Uo. is „anheim” (német)=ohne Heim (a. m. otthontalan, bírva beleszólt a vallási rítusba, valláserkölcsi felügyeletet gyakorolt. Mint elöljáróság beszedte és befizette a türelmi adót. A hitközség saját, az uradalommal és a várossal szemben kialkudott helyzetének védelmében adott esetben saját hitsorsosai jogait és helyzetét is korlátozta. Az uradalmi számvevő 1803-ban a városi zsidóság összeírásáról írt véleményéből jól kitűnik, hogy a közösség által ««//z/óvoknak15 nevezett lakhatási engedély nélküli zsidók városból való kiutasítását kívánják a tanácstól. Kérték a várost, hogy ha össze is írják őket, ne számítsák a közösségbe, ne engedjék meg nekik, hogy a 3 forintos védelmi pénzt megfizessék. A számvevő szerint az egyre több betelepülő a hitközség tudtával jön és tartózkodik a városban, de ezt a hitközség tagadta. Szerinte a község, ha tetszik neki a jövevény, befogadja, ha nem, anhaimmV. bélyegzik, hogy kitehessék maguk közül. A számvevő azt javasolta az uradalomnak, hogy a jövőben ne a közösség joga legyen eldönteni, kit fogad be.16 A rabbi mellett segédlelkész, kántor, sakter (metsző) és fürdős működött. A pápai zsidóknak két bábájuk is volt.17 A hitközséggel egyszerre alakult Chevra Kadisa kórházat működtetett az Ispotály (ma Eötvös) utcában lévő emeletes „székháza” földszintjén, ahol a 19. század elején az egyik szobában négy férfi, a másikban négy lakás nélküli) köznyelvi, hallás után írt változata. A különös kifejezés megfejtésében nyújtott segítségéért Márkus Csabának tartozom köszönettel. 16 MOL P 1216 Az Esterházy család Pápa-Ugod-Devecseri uradalmának iratai, capsa 61. nr. 113. íz VeML IV.I.h A 19. század közepéről őket név szerint is ismerjük. 21
