Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?
A sikerek, a közönség és a kritika pozitív fogadtatásának ellenére 1907-től a társulatnak egyre több problémával kellett szembenéznie: az anyagi gondok a működést szinte lehetetlenné tették, a tehetségesebb színészek elszerződtek más színházhoz. A társulat újra és újra kérvényezte ugyan a Várszínházban való fellépés lehetőségét a fővárostól, de nem sikerűit előadásaikat - főként technikai jellegű problémákra hivatkozva - bevált helyükön megtartani. Ugyanakkor a VIII. kerületi, Sándor tér 4. szám alatti Gutenberg palotában működő Intim Színház színházhelyiségére vonatkozó kérelem sem járt sikerrel, a színházterem működését olyan átalakítási feltételekhez kötötte a belügyminiszter, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt nem lehetett teljesíteni. 1907 őszén-telén mindössze egy előadásra került sor Budapesten, Heyermans Remény című darabját december 15-én mutatták be a megszokott helyükön, a Folies Caprice színpadán. 1908 elején a vezetőség vidéki körút mellett döntött, mely egy időre megoldotta a fellépőhely problémáját. Azonban a szintén nagy sikerű vidéki vendégszereplésről (Eger, Nyíregyháza, Nagybecskerek, Pan- csova, Nagykanizsa stb.) visszajővén sem sokat javult a helyzet. A Népszavának és a munkásszakszervezeteknek köszönhetően még néhány hónapig működhetett a társulat: az újpesti Éden Színházban, a Népszínházban léptek fel, és kísérletet tettek más helyeken való megjelenésre is (Fácán vendéglő, Kőbányai Régi Sörház), ám állandó színház nélkül a vállalkozás sikere kilátástalannak tűnt. 1908-ra a színészek többsége más társulathoz szerződött, Hevesi Sándor is visszatért a Nemzeti Színházhoz, a Thália egyre nehezebb anyagi helyzetbe került, s támogatás és fizetőképes közönség hiányában 1909 elején feloszlott. A színlapokból és a kritikákból jól látszik, hogy 1908-ban Judik Etel egyre több és fontosabb szerepet kapott, ami részben a távozó színészek miatti szerepvállalási kényszernek is következménye lehet, másrészt - a kritikák tanúsága szerint is - egyre kiforrottabb színésznővé lett. Fontos számba- venni, hogy Judik Etel 1885-ben született, a színiakadémia legfiatalabb hallgatói közé tartozott, még csak 18 éves, amikor elvégzi az akadémiát, és mindössze 23 éves, amikor legnagyobb szerepeiben 1908-ban a Tháliá- ban megmutathatja tehetségét. Az utolsó évadot, pontosabban a társulat Budapestre visszajövetelét és fellépéseit, 1908 őszét-te- lét vizsgálva megdöbbentő a szerepeinek száma és gazdagsága. A Népszava, mely rendre tudósít az előadásokról, kivétel nélkül mindegyik, 1908 őszi-téli alakításáról mél- tatóan emlékezik meg. Az utolsó évad nyitódarabjában Ibsen Kísértetekjében, melynek bemutatására 1908. október 17-én került sor, az egyik főszerep, Regina megformálása a feladata. A Rottenbiller utcai Népszínházban tartott munkáselőadásra tömegek gyűltek össze, a rossz akusztikájú, túlzsúfolt terem ellenére is nagy sikert arat a darab. Az ezt követő premierek szinte mindegyikében új szerepben mutatkozik meg: október 20-én Lehmann egyfelvonásosának, a Pistinek premierjén a dajkálóasszonyt alakítja, október 22-én Az apaban immáron Laurát játssza, október 25-én Brandes művében, A látogatásban pedig Gerda szerepét. Novemberben 7-én a már egyszer előadott Mirbeau Pénztárcájában Flórát, a november 12-én műsorra tűzött dán szerző, Sven 180
