Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Rózsafalvi Zsuzsanna: Ki is volt Judik Etel?
egy Metzger Etelka nevű hallgató, aki az első évet követően nem folytatta tovább tanulmányait. A kecskeméti születési anyakönyv — miként korábban láttuk - ugyan Judik Ételként jegyzi be Karinthyéné anyját, de apja Metzger János volt, s Judik- mama bizonyosan a Metzger vezetéknevet használta a Színiakadémián. Az, hogy csupán egy évet végzett el, magyarázhatja azt is, hogy miért kardalosnőként, illetve vándorszínészként dolgozott, s nem valamelyik nagyobb társulat tagjaként.29 További érdekessége Metzger/Judik Etelka színiakadé- miás éveinek, hogy osztálytársa volt Csillag Teréznek, aki később leányának tanára lett. Thália papnője 1904-től jól dokumentálható Judik Etel szakmai élete. 1904-ben megalakult a Thália Társaság, melynek tagjai a Társadalomtudományi Társasággal és a Galilei körrel kapcsolatban álló fiatalok voltak, s amely „elsősorban a modern művészet iránt intenzíven érdeklődő Lukács Györgynek, Benedek Marcellnek, Bánóczi Lászlónak, a nemzetközi színvonalon mozgó kiváló színházi szakembernek, Hevesi Sándornak és még néhány lelkes és áldozatkész fiatalembernek köszönhette viszonylag rövid életű, de 30 művészi értékekben gazdag működését.” 29 Ebből az évkörből sajnos nem maradt fenn SzAk Anyakönyv, így nem tudjuk feltételezésünket levéltári forrásokkal alátámasztani. 30 Gábor Éva: Elősző. In: A Thália Társaság. 1904-1908. Levelek és dokumentumok. Szerk.: A Thália Társaság megalakulásának és működésének története, melyről több kötet is napvilágot látott, jól dokumentált, alaposan feldolgozott. A Társulat megalapításának ötlete 1903 tavaszán merült fel Lukács és Benedek fejében. A bőséges forrásokból kiderül, hogy az alapítók eredendően azzal a céllal hozták létre, hogy modern darabokat adjanak elő saját koruk elvárásainak megfelelően, s a szórakoztató színházon túllépve a legújabb európai színpadi törekvéseket hazánkban is meghonosítsák. Pezsgő színházi élet jellemezte a 20. század első évtizedét, a Thália Társaság megalakulásának korát: „A századforduló idején a gyorsütemű polgári fejlődés eredményeképpen sorra alakultak Budapesten a színházak. Előbb a Vígszínház, majd az operett színháznak induló, de később prózára áttérő Magyar Színház és a Király Színház. Ezek a színházak azonban a polgári közönségnek csak szórakozási, sőt könnyedebb szórakozási igényeit tudták kielégíteni, magasabb irodalmi és művészi igényeit nem. És nem tudta ezt az igényt kielégíteni a Nemzeti Színház sem, egyrészt a megmerevedett, konvencionális színjátszóstílus miatt, másrészt azért, mert a rohamos polgári fejlődés ellenére sem tudott ebben az időben a polgárság színházává válni.”31 A Thália ezt a hiátust próbálta betölteni, az élet valóságának ábrázolását tartva szem előtt a szórakoztató színház ellenében, miként Párizsban z André Antoine vezetéséve Gábor Éva. Magyar Színházi Intézet - MTA Lukács Archívum, 1988. 7. old. 31 Katona Ferenc - Dénes Tibor: A Thália története 1904-1908. Művelt Nép, Budapest, 1954. 9. old. 176
