Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
"ifjúság, szerelem" - Lugosi András: A szegény kisgyermekek panaszai
Jóskát vissza vele, Helén sírt és fenyegetőo zött, de végül is beletörődött.” Fontos tudni, hogy mindkét szerző főként ún. orális forrásokra támaszkodva rekonstruálta az esetet. Szalay Károlynak még volt alkalma találkozni és levelezni Karinthy két testvérével, Gizivel és Uncle Joe-val. Ugyanakkor alapos ismerője Karinthy gyermekkori naplóinak is, hiszen ennek minden kiadását ő rendezte sajtó alá,3 de Karinthy iskolai pályafutásának tanulmányozásához írott dokumentumokat is felhasznált. Czeizel nem találkozhatott már a két testvérrel, de a kettejük által ránk hagyományozott emlékeket a Cinihez fűződő barátsága révén a család még élő tagjainak közvetítésével ismerhette meg a neves orvos-genetikus. A történetnek tehát az a formája, amelyet Czeizel és Erős ismertet, magán viseli mindazt a transzformációs hatást, amit ezeken az emlékeken a közvetítők a maguk interpretációs tevékenysége révén gyakoroltak. Naiv pozitivizmus volna a sok különböző forrásból kontrollálatlanul táplálkozó kollektív emlékezetet az egykori események „tényszerű” elbeszélésének tekinteni, ahogy ennek kontrollált elemekre bontása és kritikai megrostálása is terméketlen lenne. Hiszen egy család kollektív emlékezete éppen az efféle lekerekítettségtől lesz az, ami, és bár ez a lekerekítettség csak a hitelesség rovására érhető el általában, egy család identitásának a megteremtéséhez mégis nélkülözhetetlen. A „hogyan is volt valójában” kérdése helyett tehát sokkal relevánsabb az, hogy az adott család tagjai számára mit jelent mindaz, amit családjuk múltjáról a kollektív emlékezet közvetít. Ebből a szempontból pedig éppen azok az emlékezetet átalakító interpretációk a fontosak, amelyekre a hagyományos történetírás, mint teljesen megbízhatatlan alapokon álló ismeretekre, hajlamos ügyet sem vetni. Ezért jelen írásommal pusztán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Helén néni és Uncle Joe történeténeképpen arról az epizódjáról, amelyet Czeizel és Erős a középpontba helyez, fontos nyomokat őriz Karinthy Frigyes gyermekkori naplója. Ha figyelmesen végigolvassuk ezeket az 1898 és 1899 fordulóján írt naplóbejegyzéseket, akkor szinte a szemünk előtt fog kirajzolódni Helén néni Uncle Joe-ért folytatott küzdelmeinek az év karácsonyán lezajlott fejezete, legalábbis abban a formájában, ahogy az a naplóban lecsapódott. Mielőtt azonban belemélyednénk ezeknek a napló- részleteknek az aprólékos elemzésébe, érdemes felidéznünk azt, ahogy a már felnőtt Karinthy Frigyes jellemezte nagynénjét az első világháború kitörése után írt novellájában. „Kicsit össze is kell hogy szedjem a gondolataimat, hogy is volt csak. Hiszen a Jóskát másfél éves korában vitted magaddal Bécsbe, mikor szegény mama meghalt, és te a tizenkét éves korod óta hófehér hajaddal (valami betegségtől lett ilyen, ugye, 2 Czeizel Endre - Erős Erika: Számadás a tálé Htomról. A Karinthy család genetikai elemzése. Corvina, Budapest, 1995.30. old. 3 Karinthy Frigyes: Naplók. In: Karinthy Frigyes, 1964.1964. 65-161.; Karinthy Frigyes: Gyeremekkori naplók 1898-1899, 1899-1900. Helikon, [Budapest,] 1987. S. a. r. és az utószót írta: Szalay Károly. A továbbiakban: Karinthy Frigyes, 1987.; Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók 1898-1899, 1899-1900. Fiáttér, Budapest, 1997. S. a. r. és az utószót Irta: Szalay Károly. 132
