Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)

A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában

különbözött az országostól. Budapest, mint a magyarországi iparosodás központja és a legtöbb központi funkciót egyesítő magyar- országi város, általában is az országostól jelentősen eltérő foglalkozási struktúrával bírt. Országos átlagban az evangélikusoknak csak 36,39 százaléka szerezte a jövedelmét a nem mezőgazdasági ágakból - ez majdnem ugyanannyi volt, mint a nem mezőgazdaságban dolgozók aránya az összes lakosságon belül (36,94 százalék).65 A 63,07 százalék mezőgazdasági keresőn belül 28% volt mezőgazdasági munkás, illetve cseléd, további

19 százalék 5 hold alatti kisparcellán gazdálkodott. Ezek az emberek még az összes evangélikus között is 17 százalékot, illetve 12 százalékot tettek ki. 12 százalék, illetve

20 százalékos volt az 5-10, illetve a 10-50 holddal gazdálkodók aránya. Köztük, valamint az összes evangélikus között már csak

az 1,15 százalékot kitevő 50-100 holdas birtokosok között arányuk túl is haladta lakossági arányukat. A szőkébb értelemben vett iparban az evangélikus férfiaknak csak 21,06 százaléka dolgozott, ami viszont országosan is magasabb volt, mint az összlakosságon belüli átlag (18,87 százalék). Budapesthez hasonlóan ezek közül többen voltak önálló iparosok, főleg pedig ipari tisztviselők, mint az összlakosság körében. Az országosan 3,32 százalékot kitevő értelmiségi foglalkozásúak között 3,75 százalék dolgozott, így a szektoron belül is enyhén túl voltak reprezentálva (8,13 százalék). A számok indikátorszerűen mutatják, mennyire különbözött a budapesti élet tapasztalata attól, ami a magyarországi evangélikusság életét másutt jellemezte, illetve amivel az oda bevándorló evangélikusok nagy része felnőtt.

65 Statisztikai Közlemények 65.5. és 6. tábla alapján.

130