Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
építészeknél (17,86 százalék), és a (most a szellemi szolgáltatók közé számított) gépészeknél (17,69 százalék). (Hogy a tanulók között hogy voltak képviselve, már bemutattuk.) Ezzel a preferenciák, illetve képesítések az egyes ágak súlyában is visszatükröződnek. 1881-ben is a mezőgazdaság szerepe az evangélikusoknál még annak az átlagosan is szerény részesedése alatt maradt (1,45 százalék, a 3,4 százalékos átlaghoz képest)58. (Ennek a szektornak a jelentősége a reformátusoknál ismét nagyobb volt.) 1870-hez képest az egész városban visszaesett az iparban dolgozók aránya. 1881-ben 38,33 százalékot tett ki - most többen dolgoztak, illetve jelentek meg statisztikailag a szolgáltatási ágakban59. Az iparban az összes evangélikus férfi 39,93 százaléka dolgozott. Kereskedelemmel és forgalommal együtt ez a szektor 53,43 százalékukat foglalkoztatta (az összlakosságon belül 53,76 százalék volt ez az arány). A napszámosokat és munkásokat is beleszámítva az egész lakosság 73,14 százaléka, az evangélikusoknak pedig a 70,81 százaléka dolgozott ott. Kiemelkedően magas volt azonban az a szerep, amelyet a szellemi szolgáltatások szektora játszott: miközben az összes férfi kereső 11,20 százaléka dolgozott ott, az evangélikusok 16,77 százaléka helyezkedett el ilyen területen. A gépészek levonása után is még mindig 15,89 százalék áll, szemben az összes kereső 10,88 százalékával. A tanulók sa Megint eltartottak, tanulók stb. nélkül. 59 Emellett többen vannak önálló kereset nélkül, az egész férfi lakosság 31,96 százaléka, illetve az evangélikusok 27,13 százaléka, szemben az 1870-ben elért 28,43 százalékkal, illetve 23,55 részaránya az összes férfi között az evangélikusoknál 1881-ben is az átlag alatt maradt. 1891-re a statisztika a nőkről is közöl adatokat. Az összehasonlíthatóság érdekében itt azonban a férfiak adatait elemezzük tovább.50 A mezőgazdaság jelentősége tovább csökkent, mind az egész városi társadalmat, mind az evangélikusokat illetően. Az összes férfi 1,43 százaléka dolgozott ebben a szektorban, míg az evangélikusoknál 0,93 százalék volt ez az arány. Az iparban dolgozók aránya 43,68 százalékra nőtt (az összes férfi körében ez 40,72 százalék volt). Ha az ipart, a kereskedelmet és a közlekedést együtt nézzük, ott az evangélikusok 59,49 százaléka helyezkedett el (az átlag 59,58 százalék volt), náluk főleg a kereskedelemnek volt alacsonyabb a részesedése (8,35 százalék), mint az egész lakosságban (11,45 százalék). A napszámosok és munkások aránya az evangélikus férfiak között 19,46 százalékkal szintén alatta maradt az ezeknek a tevékenységeknek az összes férfi körében játszott szerepénél (21,38 százalék). így az ipari-forgalmi tevékenységek aránya a segéderők beszámítása mellett is alacsonyabb maradt. Az összes férfi keresőhöz hasonlítva nagyobb volt azonban a szellemi szolgáltatásokban dolgozók aránya. Ott 11,09 százalékuk helyezkedett el, szemben az összes férfi 8,20 százalékával. Az evangélikusok aránya az iparban 1891-ben már csak kicsivel volt magasabb a férfi keresők közötti arányukhoz képest. Erősebben voltak jelen a százalékkal. Ez a csoport azonban a tanulókat, a magánzókat, a házbirtokosokat, a segélyezetteket és az „egyebeket” összevontan tartalmazta. 60 Körösi, 1891. 69. tábla alapján. 127
