Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
vált.30 Közben 1833-ban a magyar istentiszteletek számát növelték, és 1837-ben a számban gyarapodó magyar hívek lelkészének Székács Józsefet választották meg, aki a gyülekezet magyarosításában tett ki magáért. A német és magyar gyülekezet azonban a korszak végéig együttműködött és közös intézményeket is fenntartott. 1881-től a felekezetek etnikai összetételéről is vannak adatok. Az egész városban a magyar ajkúak aránya akkor 55,09 százalékot tett ki, Budán ez csupán 40,46 százalék volt, ott a városlakóknak több mint a fele német volt; Pesten viszont megközelítette a 60 százalékot (58,98 százalék) a magyarok aránya. (A katolikusok összetétele ezeket a viszonyokat elég jól követte: közöttük 51,22 százalék volt a magyar ajkúak, 35,68 százalék a németek és 6,93 százalék a szlovákok aránya, és ez utóbbiak az egész város lakosságának 5,95 százalékát tették ki.) Az evangélikusok összetételében, ahogy az országosan is jellemző volt, a szlovákok meghatározóbb szerepet játszottak. 50,92 százalék magyar ajkú mellett 30,68 százalék volt a német és 15,54 százalék szlovák,31 míg 2,86 százaléknak más volt az anyanyelve. 1891-re az evangélikusok anyanyelvi összetétele megváltozott a városban ható asszimilációs tendenciák nyomán és a magyar nyelvűek aránya tovább növekedett. A statisztika szerint az evangélikusok 58,58 százaléka magyar ajkú volt, 25,70 százaléka német és 14,55 százaléka so Doleschall, I. m. 73-119. old. 31 Körösi, 1881. 45. tábla. 32 A retormátusoknál 92,46 százalék volt a magyar anyanyelvű aránya - ami kevesebb, mint az országos átlag -, 4,32 százalék a német és 2,34 szlovák, míg 1,17 százalékuk egyéb nyelvet beszélt. Az egyes anyanyelvi csoportok aránya az evangélikusságon belül kerületenként változott. A szlovákok aránya az V. kerületben volt különösen magas (23,34 százalék), valamint a VII. és VI. kerületben ( 19,56 százalék, illetve 17,94 százalék). Nagyon alacsony volt viszont a Belvárosban és a budai kerületekben. (Azonban a budapesti szlovákoknak csak a 14,6 százaléka volt evangélikus, a nemzetiségen belüli arányuk még a Terézvárosban is csak a 18,11 százalékot érte el.) Leginkább magyar ajkú a Belváros evangélikussá- ga volt, valamint azok, akik a IX. és a X. kerületben éltek (67,61 százalék, illetve 65,11 százalék). A német evangélikusok aránya, mint általában a németeké Budán volt nagyon magas.34 A statisztika nagyon jól szemlélteti az iskola hatását, illetve a szülők döntését e folyamatban: míg az összes budapesti evangélikusnak csak 58,58 százalék volt magyar nyelvű, és a 10 éven felülieknek csak 56,34 százaléka, addig a 10 éven aluli gyermekek között 70,42 százalék volt ez az arány. A németek aránya e csoportban csak 20,60 százalékot tett ki, a szlovákoké 8,05 százalékot.35 1900-ig az evangélikusok elmagyarosodása tovább erősödött. Ebben az évben a város lakosságának 79,60 százaléka és az evangélikusoknak is a 73,52 százaléka magyar anyanyelvűként szerepelt a statisztikában. Az evangélikusok közül további 16,34 százalék százalék az „egyéb”, s végül 0,88 százalék a szlovák. Uo. 33 Körösi, 1891. 36. tábla alapján. 34 Körösi, 1891. 36. tábla alapján. 35 Uo. 119
