Utazás Karinthyából Epepébe I. - Budapesti Negyed 64. (2009. nyár)
A református kollégiumtól Ferencvárosig - Brandt, Juliane: Az evangélikusság Budapesten a dualizmus korában
lék tett ki. Az előző metszethez képest a 15—20 évesek aránya megint nőtt, most 10,54 százalék tartozott ebbe a korosztályba. 11,74 százalék volt 20—25 éves, és 11,52 százalék 25-30 éves.14 1900-ra a gyermekek és fiatalok aránya 24,09 százalékra nőtt. A 15-20 évesek aránya tovább csökkent 10,34 százalékra, 11,94 százalékuk a 20—25 éves korcsoportba tartozott, 11,87 százalékuk pedig a 25-30 évesekhez. 11,74 százalékuk 20-25 éves, 11,52 százalék 25—30 éves volt. Ezután azonban csökkentek az egyes korcsoportok arányai, akik 30 év felett mind 10 százalék alatt maradtak. Az 50-55 évesek az összes evangélikusnak már csak 4,11 százalékát tették ki, a férfiak között már csak 3,99 százalékot, míg a tíz évvel idősebbek már csak 1,32 százalékot (ebből a férfiak: 1,13 százalék) . A fiatal munkakeresők erős bevándorlása mellett a 65 év felettiek aránya 1870-hez képest nem nőtt: 1900-ban az egész evangélikusságban 2,94 százalék, a férfiak között pedig 2,59 százalék.15 A nemek aránya szintén visszatükrözi a különböző motivációkból induló bevándorlást. 1870-ben a város egészében az evangélikusoknál több volt a férfi, mint a nő, több a fiú, mint a lány.16 Összesen a férfiak egyharmaddal többen voltak. Még a gyermekeknél is megfigyelhető ez a jelenség, a 15 éven aluliaknál kb. egynegyeddel több fiút számoltak össze, mint lányt, ami a városban elérhető képzési és tanulási lehetőségekkel is összefügghet. Még erősebbek voltak a diszproporciók a 21-25-éveseknél, h Körösi, 1891.35. tábla alapján, is Körösi—Thirring, 1905. 60. old. Számozatlan tábla: „Hitfelekezetek korviszonyai“, százalékos adatok. ahol 50 százalékos volt a férfitöbblet, és a 26-30-éve- seknél, ahol 1:1,4 volt az arány. Még az idősebb korosztályokban is általában egyharmad körül mozgott a férfitöbblet. Hogy ez a 15-20 éveseknél kevésbé volt kirívó, az a már az említett cselédlány-jelenséggel függött össze: csak a nők korcsoportjait nézve ők azok, akik a legtöbben éltek a városban, őket követték a 21-25 évesek és a 25-30 évesek. A férfiaknál a 21-25 éves korcsoport volt a legerősebb, ezután a 26-30 évesek következtek. A nemek szám szerinti aránya is kiegyenlítődött a következő évtizedekben. Tíz évvel később az összes evangélikusságban már csak 3 százalék körül mozgott a férfitöbblet Pesten, illetve 6 százalék volt Budapesten. A 15-20 éveseknél és a 20-25 éveseknél továbbra is több volt a nő. A következő csoportokban aztán férfitöbblet állapítható meg. A legmagasabb a 45-50, a 35M0, illetve a 25-30 éveseknél volt, de ott is már csak egy- tized és egynegyed között mozgott.17 1891-ben a férfitöbblet hasonlóan alacsony maradt. Megint a 15-20 évesek között volt több a nő, a 30-35-évesek között az arány nagyjából kiegyenlítődött, hogy a következő évjáratoknál ismét a férfitöbblet felé mozduljon el. A 45-50 éveseknél volt a legmagasabb, 23 százalék, és a 34—40 éveseknél 14 százalékot tett ki.18 Mindösszességében 1900-ra a nemek aránya majdnem kiegyenlítődött. Az egyes korcsoportokban azonban egyre nagyobbak voltak az eltérések. A 15-20 éveseknél most is 20 százalékos nőtöbblet volt megfigyelhető, míg a 25-40 16 Körösi, 1871.19. tábla alapján. 17 Körösi, 1881.44. tába alapján, is Körösi 1891.35. tábla alapján. 114
