Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
A polgári lakás: ideál és valóság - Halmos Károly: Egy építész lakhelyei
adásvétel bizonyságaként hátiratolták - a váltót a követelés jogosultja továbbforgatta valakire, aki a követelés új jogosítottja lett. A váltólevélen szereplő követelést lejáratakor elsősorban elfogadója volt köteles megfizetni, de mindazok, akik a váltót hátiratolták, maguk is az adósság kezeseivé váltak. Hild József elég sok olyan váltót fogadott el vagy forgatott tovább, amelyen kedvezményezettként vagy elfogadóként rokona, Hild Károly szerepelt. Ez az összesen több mint huszonötezer forintnyi váltó hihetőleg úgynevezett szívességi váltó volt. Ezeket azért nevezték szívességieknek, mert nem állt mögöttük tényleges teljesítés. Ezek a váltók üzleti szempontból a forgóeszköz-hitelkeret bővítésének tekinthetők, és mint ilyenek a vállalkozáson átfolyó pénz forgási sebességének lassulására utalnak. Tehát Hild helyzete a váltók tanulsága szerint is romlott a csődöt megelőző időkben. Az üzleti környezet megváltozása csak részben volt oka Hild József fizetésképtelenségének. A fizetési nehézségek szaporodásával egyidőben Hild József vállalta, hogy helyt áll fiáért, Hild Raphaelért, aki előbb Galíciában, majd Lombardiában volt lovaskapitány, és ebbeli minőségében jelentős kártyaadósságokat halmozott föl mind tiszttársaival, mind pedig galíciai pénzkölcsönzőkkel szemben. Az adósság tetemes volt, hatezer forint, több volt, mint az atyja által éppen akkor kivitelezett Dohány utcai zsinagóga állványzatának ér2 Az eredeti német nyelvű leltári tételeket Id. Halmos Károly: Hild József vagyoni helyzete élete utolsó évtizedében. In: Hild József építészete. téke. A csődper irataiból nem derül ki, miért vállalta Hild József inkább a csődöt, mint a fiáért való kezesség megtagadását - talán ennek is Hild kései biedermeyer családközpontú mentalitása lehetett az oka. A kezességgel és a csőddel végül, legalábbis időlegesen, Hild Raphael járt jól, hiszen fizetési kedvezményt kapott. Ugyanakkor a bíróság a fiú tiszttársainak követeléseit nem fogadta be, mondván, azok nem Hild József szokásos üzleti kapcsolataiból fakadtak. A csőd végül is megegyezéssel zárult. Hild József és felesége eladták ferenchalmi nyaralójukat, s úgy látszik, evvel ki tudták elégíteni hitelezőiket. A csődper pontos vége az iratokból nem derül ki, de az tudható, hogy adós és hitelezői már 1858. decemberben jelentős lépéseket tettek a megegyezés felé. A csődper kezdetén Hild József és felesége a Lipótvárosban, a mai Vigyázó Ferenc utca 4. számú házában bérelt lakást Boór Samu hagyatékától. Ennek a lakásnak a berendezését ismerjük.2 A per idején valamikor lakhelyet változtattak, annak lezárásakor már a Király utca 78. sz. alatt laktak, de ez a lakás nem került bele az építész vagyonmérlegébe. A Vigyázó Ferenc utcai lakás három szobából és konyhából állt. Az első szoba, amelyiket a leltározók fölmérték, a család nyilvános életének teret adó nappali szerepét tölthette be, a második a hálóét, a harmadik dolgozóként szolgálhatott. A hálószoba kifejezést jobb híján kell alkalmaznunk, hiTanulmányok az építész halálának 140. évfordulóján rendezett konferencia anyagából. Tere, Budapest, 2008.155-192. old. 85
