Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)
Palota és villa - Gál Éva: Lakás vagy nyaraló?
nem 20 négyzetméteres veranda). Ezen a fronton három szoba volt egymás mellett: szalon, ebédlő, hálószoba. A két traktusos ház túloldalán kapott helyet a fürdőszoba, WC (ez már egy későbbi átalakítás eredménye volt), a konyha, kamra, cselédszoba és végül, egy „kisasszony-szoba”. Amikor 1910 körül végre összekötötték a Mész utca két szakaszát, a rendezés során a telek nagy részét levágták, az épület pedig a Mész utca 20. házszámot kapta. A közeli Füge utca 1. szám alatt Habicht Károly építész már említett, 1891-ben épült és ma is álló egyemeletes, manzard- szinttel is rendelkező (valójában tehát kétemeletes) villájának beosztása, Bierbauer idézett cikke szerint, „megfelel az egyszerű polgári igényeknek. A magasföldszinti lakáshoz tartozik az alagsor is, hol a konyha és a mellékhelyiségek vannak. Az emeleten van egy külön kisebb lakás, és a mansardeban igen tágas szép helyiségek vannak, melyek egyike rajzteremül és dolgozószobául szolgál”. Az ismertetés megemlíti még a toronyszobából - amely egy szinttel még a manzárd fölé emelkedett - a budai hegyekre és egész Pestre nyíló pompás kilátást is.8 Ennél egyszerűbb épület volt a Lenz Lambert részére 1892-ben a Bimbó utca 24. sz. alatt (a mai Barsi utca és Ady Endre utca sarkán) épült, ma már nem létező villa, amely főként kilátótornyával tűnt ki (földszintjén csak két szoba, egy hálófülke, konyha, cselédszoba, fürdőszoba, veranda kapott helyet). A túlsó sarkon, a 26. szám alatt 1901-ben az akkor már egyetemi tanár dr. Beke Manó ennél nagyobb, de kilátótorony nélküli emeletes villát építtetett. Az 1901. június 1-jén kiadott használhatási engedély szerint az épületben hét szoba, egy konyha, kamra, fürdőszoba, erkély, veranda, mosókonyha, mángorló helyiség, fáskamra volt (az utóbbi három az alagsorban). A földszinten három szoba (az egyik cselédszoba), hall és a konyha, kamra helyezkedett el, az emeletre került négy szoba, a fürdőszoba és a hall légtere (eszerint a hall két szint magas volt). Hasonlóan emeletes plusz beépített padlásterű, az eddig tárgyaltaknál nagyobb és díszesebb épület volt Schulek Frigyesné nyaralója, amely Szemlőhegy utcai (utóbb sok kisebb házhelyre felosztott, egészen a Vérhalom utcáig terjedő) hatalmas telkén, a később megnyitott Berkenye utca 3. szám alatt épült 1904-ben, Schulek János tervei szerint. Az ekkor kiadott használhatási engedély szerint összesen kilenc szobát, két fülkét, két konyhát, két előszobát, két kamrát foglalt magában, ezenkívül a földszinten verandát, az alagsorban konyhát, mosókonyhát, kertészszobát, kamrát stb. A földszinten - amely a Szemlőhegy utca felé magasföldszint volt - két szokványos méretű (20-24 négyzetméteres) szoba és a fürdőszoba, valamint az előtér, a konyha, a kamra és egy fülke mellett egy hatalmas (csaknem 100 négyzetméteres) reprezentatív ebédlő is helyet kapott. A villa délkeleti sarkán nagy, nyitott, félkör-alakú teraszt alakítottak ki. A Schulek-villa átalakítva ma is áll. Akadtak a korai épületek közt más, látványosabb és reprezentációra még alkalmae Építő Ipar, 1906. 361. 371. old. 55
