Házak, lakások, emberek - Budapesti Negyed 63. (2009. tavasz)

Palota és villa - Rozsnyai József: A pesti Esterházy-palota és lakói

használni, valahol a palota és a bérpalota, illetve a palotabérház között helyezkedik el a lakóházak rangsorában.

Az Esterházy-palotát, éppen úgy, mint a korábbi négy főúri lakóházat, neorene- szánsz stílusban tervezte építésze, Baum- garten Antal. Az építész életéről és életművéről igen keveset tudunk, feltételezhetően közel állhatott az Esterházy család grófi ágához, talán az is meghatározó ebben a kérdésben, hogy Tatán, a Gróf Esterházy család Pápán kívüli, másik központi városában született. Mivel élete nagy részét Bécsben töltötte, és ott tervezte legtöbb művét, stílusa minden bizonnyal a kor bécsi építészetének erős hatása alatt állt.

Az 1870 körüli évek három legmeghatározóbb bécsi építésze Teophil Hansen (1813-1891), Friedrich Schmidt ( 1825— 1891) és Heinrich Ferstel (1828-1883) volt. A pesti Esterházy-palota építése körüli években Hansen és Ferstel hasonló építészeti stílust alkalmazott nagy középületein (Új Tőzsde, Iparművészeti Múzeum), melynek lényege, hogy a homlokzatokon a reneszánsz építészeti tagozatokat, ablakkeretezéseket, pilasztereket, oszlopokat, párkányokat és az armírozott sarkokat fehér vagy világos színnel emelték ki a vörös téglaszínű alapból, a homlokzatokat felül balusztráddal zárták le. A bécsi Hansen és Ferstel tervezte épületek tömege kubusos, vagyis zárt kocka vagy hasáb alakú tömbökből építkezik. A kubusok zártságának hangsúlyozását szolgálja a homlokzat színétől erősen elütő színű armírozás. E bécsi stílus egyik legfontosabb budapesti példája Ybl Miklós Vámháza, melynek tervezésekor az építész sokat gondolt Ferstel Iparművészeti Múzeumára. Hasonló stílusban épült a pesti Esterházy-palota is. Az említett bécsi épületek és közeli rokonuk, az Esterházy-palota homlokzatai szigorúan tektonikus rendbe sorolt neoreneszánsz tagozatok síkszerűen komponált rendszere. Ezek a jellemvonások az érett vagy szigorú historizmus sajátjai. Gróf Esterházy Pál pesti palotája tehát a szigorú historizmus fenti példákkal bemutatott bécsi irányzatának képviselője.

A pesti Esterházy-palota művészettörténeti helye, sajátos funkciója és történelmi szerepe révén méltán élvez műemléki védettséget, csak remélni tudjuk, hogy mihamarabb elkövetkezik az elhanyagolt épület teljes körű műemléki helyreállítása.

34